Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2004 óta rendszeresen vizsgálja a magyar lakosság gazdasági helyzetértékelését. A válaszok alapján kirajzolódó kép az elmúlt szűk évtizedben sosem volt igazán derűs, de az utóbbi egy évben lényegében elhúzódó mélypontot mutat a grafikon. Hasonlóan mélyen volt az értékelések alapján felvázolható közhangulat pár évvel korábban, 2007 és 2009 között is, amely 2012 januárja és 2013 áprilisa között ismét igen alacsony szintet mutat. A tavaszi felmérés eredményei halvány javulást sejtetnek, de kérdés, hogy ez egy tartós javuló trend része-e, vagy csak egyszeri alkalom - jegyzi meg a Tárki.
A pozitív elmozdulás ellenére kirívóan alacsony évek óta az ország gazdasági állapotával elégedettek aránya: az idén áprilisban - a korábbiakhoz hasonlóan - százból csak négy magyar értékeli az ország gazdasági helyzetét jónak, míg alig minden ötödik számít javulásra egy éven belül. A javulás ellenére az ország gazdasági helyzetének ilyen rossz megítélése nem új keletű jelenség: 2007 óta lényegében alig található olyan magyar, aki elégedett lenne az ország gazdaságával, ehhez képest a 19 százaléknyi optimista már figyelemre méltó, de így is csak minden ötödik magyar néz bizakodással a közeljövő gazdasági folyamatai elé - olvasható a közleményben.
Az elmúlt egy évben ugyanakkor csökkent az ország gazdasági kilátásai tekintetében pesszimisták aránya: 2012 elején a magyarok 53 százaléka, idén tavasszal pedig 36 százaléka várt romló gazdasági helyzetet. Viszont 27-ről 38 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint se nem romlik, se nem javul az ország gazdasága a következő egy év alatt, míg 12 százalékról 18-ra emelkedett a javulást várók aránya. Ami a saját anyagi helyzetet illeti, a magyarok csupán egytizede elégedett anyagi helyzetével, és ez is egy évek óta jellemző szint, hiszen 2009 óta ingadozik ilyen alacsonyan az elégedettek aránya.
A Tárki felméréséből kiderül az is, hogy míg tavaly januárban a magyarok 8 százaléka, addig idén áprilisban már 15 százaléka véli úgy, hogy egy év múlva jobb anyagi helyzetben lesz. Ezzel párhuzamosan a pesszimisták aránya is csökkent: 2012 elején tízből öt magyar várta anyagi helyzete romlását, bő egy évvel később viszont már csak hárman, közben pedig a változatlanságot várók aránya 36 százalékról 47 százalékra nőtt.
