A hírügynökségi felmérésekbe bevont banki elemzők szűk többsége kamatcsökkentést várt. Alig kevesebben számítottak a kamatszint tartására. A szervezet legutóbb - a mostanihoz hasonló 25 bázispontos vágással - 2012. júliusában változtatott az alapkamaton.Mario Draghi EKB-elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, a reálgazdaság és a hitelezési aktivitás gyengesége indokolta a kamatcsökkentését, illetve a likviditási eszközök laza voltának meghosszabbítását. Bejelentette, legalább a jövő év közepéig érvényben marad a három hónapos és rövidebb lejáratú likviditási eszközök esetében a teljes és fix kamatszint melletti kihelyezés.A döntés összhangban van a szervezet 2 százalékos inflációs céljával, hiszen a fogyasztói árak kellően lehorgonyzottak. A testület figyelemmel kíséri a gazdasági fejleményeket, és szükség esetén készen áll változtatni politikáján - tette hozzá.Arról is beszélt, hogy az euróövezeti tagállamok jelentős eredményeket értek el a költségvetési konszolidáció terén, a jelenlegi, lassabb növekedés miatt nem szabad feladni ezeket az eredményeket. Szerinte mindig is világos volt, hogy a költségvetési konszolidáció rövid- és középtávon visszaveti a gazdaság teljesítményét.Ezeket a negatív következményeket azzal lehet a leginkább tompítani, ha a kormányzatok az adóemelés helyett kiadáscsökkentésre helyezik a hangsúlyt, illetve hiteles, strukturális reformokat is tartalmazó középtávú programokkal rendelkeznek. Arra az újságírói felvetésre, hogy a testület későn döntött volna az euróövezeti kamatszint csökkentéséről, Draghi úgy reagált, a mostani kamatcsökkentésnek erősebb hatása van, mintha azt korábban hozták volna meg.
Fél százalékra csökkentette az EKB a kamatot
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti alapkamatszintet csütörtöki kihelyezett, pozsonyi kamatdöntő ülésén.
Kitörhetünk-e a bűn körforgásából? – Édentől keletre-kritika
Sok kérdésről gondolkodik a nagy amerikai klasszikust feldolgozó új Netflix-sorozat, az Édentől keletre.
Ki fizeti meg Gryllus Dorka hőhullámainak az árát?
A gerillakampány leleplezése után mondhatjuk azt, hogy a megrendelő. Csakhogy a kérdés ennél bonyolultabb.
Fizetések: sokan, de a korábbinál jóval kevesebben vannak mínuszban
Magyar Péter hétfőn bemutatja a jövő évi költségvetést
A kormányfő szerint ez az „igazságosság és fejlődés” költségvetése lesz.