A tervezett összegnek megfelelő értékesítéssel 2011 januárja óta először adott el ilyen hosszú lejáratú állampapírt Portugália, és az idén korábban megtartott ötéves aukció után újabb jele annak, hogy a kisebbik ibériai állam kezdi visszanyerni a piac bizalmát, és hamarosan kikerülhet az euróövezeti gyámság alól.

A keddi aukcióra Európából több mint 9 milliárd eurónyi ajánlat érkezett, a portugál adósságkezelő tájékoztatása szerint elsősorban külföldi befektetői körből. Az európai könyvzárás után az Egyesült Államokban folytatódott az ajánlattétel.

A portugál államkincstár közlése szerint a papírokat 5,67 százalékos hozammal adták el a szindikált aukción.

Portugália adósságkockázati besorolása valamennyi nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott sáv alatt van.

Vitor Gaspar portugál pénzügyminiszter kedden  "nagy sikernek" nevezte az értékesítést, és jelezte, hogy a kötvénypiacra visszatérés kiteljesedése lehetővé teszi, hogy az ország a tervezetteknek megfelelően 2014 közepén kikerüljön a 78 milliárd eurós euróövezeti mentőprogram hatálya alól.

Nem ez az első kötvénykibocsátás azóta, hogy a portugál államháztartás konszolidálódott. Portugália januárban 2,5 milliárd eurónyi ötéves lejáratú kötvényt adott el.

Rövidebb, éven belüli futamidejű kincstárjegyeket a bajba jutott euróövezeti államok - drágán ugyan, de - jellemzően képesek kibocsátani. A piaci bizalom igazi próbatétele a legtöbb elemző szerint ugyanakkor az, hogy van-e elég kereslet a hosszabb lejáratú adósságpapírok iránt, és a befektetők hajlandóak-e - az ország szempontjából - ésszerűen alacsony hozamszint mellett pénzt adni az államnak.

Sok elemző immár azon tanakodik, hogy az Európai Központi Bank vajon élesíti-e eddig kihasználatlan korlát nélküli kötvényvásárlási programját. Az EKB tavaly bejelentett programját abban az esetben alkalmazza, ha mindhárom általa megszabott feltétel teljesül, azaz egyrészt egy euróövezeti ország ezt kéri, másrészt, az ország euróövezeti mentőprogram hatálya alatt áll, harmadrészt pedig az ország továbbra is hozzáfér a nemzetközi kötvénypiacokhoz.

Ugyan az EKB ebben az esetben sem vásárol közvetlenül a tagállamtól, de jelentős másodpiaci kereslete hozzájárulhat az elsődleges piaci hozamszintek csökkenéséhez.