Megint módosították az adótörvényeket

Illetékek, szabad vállalkozási zónák, adómentes juttatások, társasági adó, áfa - a legfontosabb adóváltozások összefoglalója.

2013. április 18-án jelent meg a XXXVII. törvény az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól, mely önálló törvényben szabályozza az európai uniós együttműködés, az adóhatóságok közötti információcsere, valamint a nemzetközi adó megállapítási és behajtási előírásait. A törvény a nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes kérdésein kívül számos adótörvényt is módosít, itt csak a legfontosabbakat emeljük ki - olvasható a LeitnerLeitner hírlevelében.

A társasági adó (tao) törvény változása értelmében a 2013-2014-es támogatási időszakban benyújtott új sportfejlesztési támogatásokra vonatkozóan jelentősen módosultak a látványcsapatsport-támogatással kapcsolatos adókedvezmény igénybevételének szabályai.

A jövőben jelentősen csökken a tao-megtakarítás mértéke, hiszen a támogatás mellett az adózónak egy további sportfejlesztési támogatást is fizetnie kell, ami nem minősül tao szempontból elismert költségnek. További nehézség, hogy mindkét támogatás kifizetését 8 napos jogvesztő hatállyal be kell jelenteni az adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása miatt a teljes adókedvezményt el lehet veszíteni. Mivel az új szabályozás csak a sporttámogatásokat érinti, felmerül a filmtámogatás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának kedvezőbb lehetősége.

Az áfa-törvénybe az eddigi háttértörvényre való utalás helyett bekerült az építési telek részletes megfogalmazása. A személygépkocsi értékesítésére vonatkozó adómentességi szabály pedig akkor is alkalmazható lesz, ha a beszerzéshez áthárított adó ugyan nem kapcsolódott, de ha kapcsolódott volna, akkor azt az adóalany nem vonhatta volna le.

Az szja törvény módosítása értelmében az a – meghatározott összeghatárig terjedő - összeg, amit a munkáltató tag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkavállalója számára célzott szolgáltatásnyújtásra befizetett, speciális béren kívüli juttatásnak minősül (adóteher: 35,7%), amelyet nem kell beszámítani a béren kívüli juttatások 500.000 forintos éves keretösszegébe. A kedvezményezett összeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül (adóteher: 51,17%). Ezt a kedvezményt a törvény hatályba lépését megelőző befizetésekre is lehet alkalmazni azzal, hogy a korábban befizetett összegek közterheit 2013 májusában kell rendezni.

Egy hónap gyes egyenlő 36 hónap szochó-kedvezmény

A szociális hozzájárulási adó kedvezményeit is szabályozó 2011. évi CLVI. törvény 462/D § -a szerint a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban együtt: anyasági ellátások) folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

A törvény szerint a kedvezmény alapja  a munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint, mértéke pedig,  27 százalék a foglalkoztatás első két évében,  a harmadik évben pedig 14,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint munkabér után az első két évben egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a harmadik évben pedig, a 27 százalék helyett csak 12,5 százalékot. A kedvezményt a munkáltató az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45 hónap időtartam alatt, de legfeljebb 3 évig (36 hónapig) érvényesítheti.

Ez azt jelenti, hogy ha a kismama például a gyes lejárta után nem tud rögtön elhelyezkedni, hanem csak 6 hónap múlva, munkáltatója akkor is igénybe tudja venni 36 hónapig a szocho kedvezményt, mivel a gyes lejárta óta még így is csak összesen 42 hónap (6 + 36 hónap) telik el. Vagyis az ellátás megszűntét követően még így sem telt el 45 hónap.

Mint láthatjuk, a törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a szocho kedvezmény csak annyi időre érvényesíthető, amennyi ideig a munkavállaló gyeden, gyesen, vagy gyeten volt.

Így a szochó kedvezmény akkor is 36 hónapig érvényesíthető, ha a kismama csak egy hónapig vette igénybe a felsorolt ellátások valamelyikét.

Bevallási tudnivalók a fizetővendéglátó-szállásadóknak

A szálláshelyek, szobák, apartmanok magánszemélyként (nem egyéni vállalkozóként) történő kiadása üdülők, turisták részére, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. (Szja) törvény szerint olyan tevékenységnek minősül, amely esetében a keletkező jövedelmet önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Tételes átalányadózás is választható. Mit kell tudni minderről?

Legfontosabb, amit tudni kell, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok csak az úgynevezett egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység esetében alkalmazhatóak. Ilyennek minősül a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerint üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás-rendeltetéssel létesített önálló épületben vagy annak lehatárolt részében szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. További feltétel, hogy az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet. Vagyis például panziók, szállodák üzemeltetése nem tartozik ide, azt a magánszemély egyéni vállalkozóként végezheti.

A szállásdíjból megállapított jövedelem (kivéve fizetővendéglátás esetén a tételes átalányadózás választását) az összevont adóalap része, amelyre 2012-ben az adóalap-kiegészítést („félbruttósítást”) is alkalmazni kell. Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétellel szemben a felmerült költségeknek és a hasznosított ingatlan értékcsökkenési leírásának elszámolási szabályai ugyanazok, mint az albérleti díjak esetében.

Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem után a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) 27 százalék. A 2012-ben egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelmet a 1253-A bevallási lap 7. sorában kell bevallani. Az, akinek a szóban forgó jövedelmei nem kifizetőtől (magánszemélytől) származtak, ne felejtse el az őt terhelő adóelőleg-fizetési kötelezettségét negyedéves bontásban a 1253-C bevallási lap 60-63. soraiban bevallani. A kifizetők által levont, illetve a magánszemély által megfizetett adóelőleget a 1253-C bevallási lap 55., illetve 64. sorának összegében kell figyelembe venni. Az eho-fizetési kötelezettség bevallására a 1253-09 bevallási lap szolgál.