Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Magyarországon is vita tárgyát képezi az, hogy a nem-hagyományos gáztermelés mennyire valósítható meg környezetkímélő módon. Az algyői mezővel kapcsolatban a héten a Méltányosság Politikaelemző Központ szervezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen több zöld szervezet, így a magyarországi Greenpeace képviselői és a TXM olajvállalat vezetői vettek részt, írja a Natural Gas Europe online szaklap.
Az EnergiaInfó által ismertetett beszélgetésén Botár Alexa a Magyar Természetvédők Szövetségének programigazgatója kiemelte, a nem-hagyományos készletek méterére vonatkozó becslések rendszerint túloznak. Általában a gazdaságosan felhozható gázmennyiség a becsültnek csupán egytizede, és mivel itthon nincs ilyen típusú termelés, mindenképpen egy független mérést is el kellene végezni Algyőn. Hozzátette, az észak-amerikai felhozatal áránál a geológiai adottságok miatt akár két-háromszor drágább is lehet az itthoni kitermelés.
Az ivóvízkészletek szennyeződésének és a földrengések előidézésének lehetőségére hívta fel a figyelmet Simon Gergely, a Greenpeace kémikus szakértője, mivel ezek az aggályok világszerte felmerülnek. A szakértő úgy hallotta, a Falcon kizárólag vizet használna a mélységi repesztéshez, illetve a lehető legkisebb mennyiségű vegyi anyagot. Bada Gábor, a kanadai Falcon Oil & Gas magyarországi leányvállalata, a TXM kutatási menedzsere megerősítette, hogy Algyőn semmilyen vegyi anyag nem fog a termelés során a talajba és az alsóbb vízrétegekbe jutni. Hangsúlyozta, reméli a vállalat, hogy nem is kell repeszteni, mert azzal komoly pénzt takaríthatna meg.
