A főbb megállapításokat Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója ismertette szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a 2013-as Európai Fizetési Kockázati Index bemutatása kapcsán, amelyet kilencedszer tett közzé a cég.

Magyarország teljesítménye öt ponttal 175 pontra esett az Európai Fizetési Kockázat Index szerint, leginkább azért, mert a leírt követelések aránya 3,5 százalékról 4 százalékra nőtt, ami évi ezermilliárd forintos veszteséget okoz nemzetgazdasági szinten.

A felmérésben részt vevő 31 ország közül mindössze négy (Dánia, Finnország, Izland és Svédország) látta úgy, hogy a behajthatatlan követelésből származó vesztesége csökkent - ismertette a vezérigazgató.

A felmérés alapján Németországban sem volt növekedés a leírt követelések területén, azonban a vállalatok közötti jövőbeni kockázat a felmérés tapasztalatai szerint jelentősen megnőtt. Az Egyesült Királyságban a leírt követelések aránya tovább emelkedett egy már eleve magas szintről, Franciaországban pedig még mindig magas a jövőbeni kockázat lehetősége. 

Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban nagy és növekvő a fizetési késedelemből eredő veszteség aránya, míg Spanyolországban és Olaszországban óriási a kinnlévőség időtartama, és a kiegyenlítés időtartama is hosszú. Bár Franciaország jobb helyzetben van, a vállalkozások nagy része azt tapasztalja, hogy az adósok miatti kockázatuk nőtt az elmúlt 12 hónapban.

A dél- és kelet-európai államok hosszú fizetési határidőkkel küzdenek, nagyon magas szintű a fizetési mulasztás aránya és széles körben pesszimisták azt illetően, hogy képesek lesznek-e valaha kikerülni a jelenlegi válságból. Görögország az az ország, amely az Európai Fizetési Kockázati Indexén az extrém 195-ös értéket érte el a lehetséges 200-ból, míg Finnországban a legalacsonyabb a kockázat 125-ös mutatóval.

Az, hogy a fogyasztók és a vállalkozások körében, valamint a közszférában képtelenek időben rendezni számlákat, azt eredményezte, hogy 2,8 százalékról 3 százalékra nőtt a leírt behajthatatlan követelések mértéke. Ez mintegy 7 százalékos növekedést eredményezett a behajthatatlan követelések terén Európában, ami együttesen 350 milliárd eurót tesz ki a felmérésben résztvevő országokat illetően. Egyenként nézve az országokat, a helyzet Görögországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovéniában a legrosszabb - derül ki a jelentésből.

Felfalusi Péter elmondta: Magyarország teljesítménye 5 ponttal 175 pontra esett a kockázati index szerint, azért, mert a leírt követelések aránya 3,5 százalékról 4 százalékra nőtt. A magas leírások kedvező "mellékhatása" az, hogy a tisztítás miatt jelentősen csökkent a 90 napon túli nem teljesített fizetések hányada.

A magyar vállalatok esetében az átlagos fizetési késedelem 27 napról 25 napra csökkent, amiben főként a hitelezők türelmetlensége, a gazdaság tisztulása és az állam fizetési fegyelmének javulása játszik szerepet. Továbbra is saját pénzügyi nehézségeik miatt nem fizetnek a cégek, az adminisztrációs hibákból fakadó nemfizetés visszaesett - mondta a szakember.