A testület a kormánypárti képviselők többségi 13 szavazatával összesen hat bizottsági módosító javaslatot fogadott el, amelyekbe összefogták a többség által elfogadhatónak ítélt összes indítványt a törvényjavaslathoz eredetileg benyújtott 274 módosítóból.

Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke az MTI-nek megerősítette: az új földtörvény eredeti koncepciója nem változott. Továbbra is csak helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó természetes személy szerezhet földet Magyarországon. Az az elv is változatlan, hogy a magán alapon működő családi gazdaságokat kívánják erősíteni.

A bizottsági vita megkezdése előtt Varga Géza (Jobbik) ügyrendi javaslatát, miszerint vegye le a testület a tárgyalandó napirendi pontok közül a bizottsági módosító javaslatok megvitatását, a kormánypárti többség elutasította. Varga Géza és Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke egyaránt felvetette, hogy a kormánynak új törvényjavaslatot kellett volna előterjesztenie, a bizottsági módosító javaslatok helyett.

Ezt koncepcionális eltérésnek ítélte meg Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára. Ő válaszolt a képviselők felvetéseire is. A mostani javaslatból kimaradt, hogy foglalkoztatási kötelezettséget írnának elő a nagy cégek számára, ezt most hiányolták az ellenzéki képviselők. Az államtitkár erre azt felelte: nem lesz foglalkoztatási tilalom sem az új földtörvény elfogadását követően a mezőgazdasági üzemekben.

Jelezte: több felvetést más jogszabályok – törvények, rendeletek – rendeznek majd. De megerősítette: egy személy csak egy üzemet birtokolhat Magyarországon is, a nyugati példához igazodva. Megfogalmazása szerint egy malaccal senki nem szerez jogot, hogy állattartásra hivatkozva a birtokolható birtokmaximumot (1200 hektár tulajdonolt és bérelt terület együtt) további, az állattartó telepek működését segítő területtel – 600 hektárral – kiegészítse.

Font Sándor az MTI-nek elmondta: a bizottsági módosító javaslatokba bekerült minden olyan, a társadalmi vita során felvetett – így ellenzéki javaslat is – érdemi észrevétel, amelyet a kormánypárti képviselők szakmailag elfogadhatónak tartottak. De azokat nem tudták figyelembe venni, amelyek szélsőségesek voltak. Példaként említette, hogy a Jobbik és az LMP a kis gazdaságok további erősítését szerette volna eléri, illetve az MSZP a nagyüzemi gazdálkodást szerette volna továbbra is helyzetben tartani.

A bizottság ezt megelőzően megválasztotta Gombos Sándort, a Somogy megyei Agrárgazdasági Kamara vezetőjét a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának új tagjává Roszík Péter, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara korábbi elnökének helyére.