Nem gyógyszereket árusító helyként tekint a kormány a patikákra, hanem mint népegészségügyi találkozóhelyként – erősítette meg korábbi mondandóját az egészségügyi államtitkár. Szócska Miklós szerint morális válság van a gyógyszerellátásban, offshore cégek léptek be a piacra a liberalizációval, akik kereskedelmi egységként tekintettek a gyógyszertárakra. A kormány ezért kedden döntött a patikushitel részleteiről, amellyel megvehetik a gyógyszertárakat.

2014-től ugyanis a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezébe van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuk tulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarják tartani a munkahelyüket. Ám a gyógyszertár jó néhány éve nem jó „biznisz”, a patikusok pedig nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, a kereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt.

Orbán Viktor ezért egy évvel ezelőtt abban állapodott meg a Magyar Gyógyszerész Kamarával, hogy az állam egy kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoz ki a patikusoknak.
Szócska Miklós bejelentette, kétféle módon segítik a gyógyszerészeket. Ha magánszemélyként akarnak hitelt felvenni, akkor a 6,7 százalékos hitelből 3,7 százalékot az állam átvállal. Ha vállalkozóként akar kölcsönhöz jutni, akkor az állam öt évre megelőlegezi a tőkebefektetést, amit 3 év türelmi idővel 3 részletben kell visszafizetnie.

A hitelt július elsejétől 2016. december 31-ig lehet igénybe venni. A gyógyszertár-tulajdonlási szabályok a 2330 patika negyedét érinti. 487 patikában nem biztosított a 25 százalék, 382-ben az 50 százalékos patikusi tulajdonhányad.