Franciaország megindította pénteken az elmúlt tíz év harmadik nyugdíjreformját, amely nélkül az úgynevezett újraelosztó (felosztó-kirovó) rendszer 2020-ra elérheti a 20 milliárd eurós hiányt. Az Európai Bizottság május végén a nyugdíjreform azonnali elindítását követelte Franciaországtól, cserébe azért, hogy meghosszabbította 2015-ig a határidőt a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre, azaz a GDP 3 százaléka alá történő lefaragására.
Jean-Marc Ayrault miniszterelnök pénteken ünnepélyes keretek között átvette azt a szakértői jelentést, amely alapján a kormány június végén megkezdi az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel. Az idei kapcsolódó törvényjavaslatot a kormány nyár végére ígéri.
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban egyébként nem annyira nagyvonalú, mint ahogy azt sokan gondolják. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb - 62 év -, mint máshol, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez.
A nyugdíjkorhatárt még Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, ami ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak.
A baloldali kormány megbízásából készült jelentés szerint a következő 25 év "nehéz" lesz a nyugdíjfinanszírozás szempontjából,de a demográfiai javulás miatt a fiatalabb generációk már könnyebb helyzetben lesznek.
A szakértők több megoldást is lehetségesnek tartanak, de a 62 éves nyugdíjkorhatáron nem változtatnának.
Egyik javaslat az 1962-ben született generáció számára a járulékfizetés 43 évre, az 1966-ban vagy utána születtettek számára pedig 44-re emelése a mostani 41,5 évről.
Azt is lehetséges megoldásnak tartják a szakértők, hogy egy bizonyos jövedelmi határ felett keresők ezentúl több járulékot fizessenek, az összeg egy részét - amely összesen 2,6 milliárd eurós plusz bevételt jelentene a nyugdíjrendszer számára - a munkáltatóra, egy részét pedig az alkalmazottra terhelnék.
Egy másik lehetséges megoldás a nyugdíjasok nagyobb hozzájárulása lenne a rendszerhez, a társadalombiztosítási járulék megemelésével, amely a fizetéseken most 7,5, a nyugdíjakon pedig 6,6 százalék. Ezenkívül bizonyos adókedvezmények is megszűnnének a nyugdíjasoknak.
A jelentés azt javasolja, hogy az aktív munkavállalók kétharmad, a nyugdíjasok pedig egyharmad részben járuljanak hozzá a rendszer finanszírozhatóvá tételéhez.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
