Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az államháztartási hiány alacsonyan tartása érdekében a kormány javaslata alapján augusztus 1-jétől emelkedne egyebek közt a távközlési cégek által fizetett telefonadó, továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték és a bányajáradék, az egészségügyi hozzájárulást pedig kiterjesztenék a kamatokra is. A kormány hétfőn délben nyújtotta be az Országgyűlésnek az ehhez szükséges két törvény módosítását, az idei költségvetést és az egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvényeket módosító javaslatait.
A három nagy mobilszolgáltató az MTI megkeresésére egyelőre nem kommentálta a bejelentett intézkedéseket, későbbre ígérték a véleményezését. A Magyar Telekomnak tőzsdei cégként a tőzsde honlapján is nyilvánosságra kell majd hoznia az intézkedések pénzügyi hatását a vállalat gazdálkodására, erre várhatóan a törvénymódosítások parlamenti elfogadása után kerül sor.
A távközlési adóról 2012 májusában határozott az Országgyűlés, és először tavaly augusztusban kellett megfizetniük a távközlési cégeknek. A szolgáltatóknak két forintot kell fizetniük vezetékes és mobil telefonhívásonként és megkezdett percenként, továbbá minden elküldött üzenet - SMS és MMS - után is. A kormány mostani javaslata alapján ez a díj 3 forintra emelkedik.
A törvény alapján magánszemélyek esetében havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Az adó összege 2012-ben magánszemélyek után havonta legfeljebb 400 forint, a cégeknél legfeljebb 1400 forint lehetett, 2013-tól pedig 700, illetve 2500 forintra emelkedett a maximum. A hétfőn beterjesztett javaslat alapján a 2500 forintos felső limit 5000 forintra emelkedik.
A törvény 2012. július 1-jei hatályba lépése után a Telenor és a Vodafone módosította tarifacsomagját és részben áthárította a terheket az ügyfelekre. A Magyar Telekom akkor azt közölte, hogy ősztől lépcsőzetesen és részlegesen emeli díjait. Ezt azonban a kedvezőtlen gazdasági és piaci folyamatokkal indokolta, hangsúlyozva, hogy a díjszabás-módosítás nem az új távközlési adó fogyasztókra áthárítását jelenti.
