A Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusának nincs vége, van még lehetőség csökkentésre – jelentette ki Matolcsy György csütörtökön Budapesten.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáján az MNB elnöke azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a monetáris tanács figyelembe veszi a globális pénzpiaci kockázatokat, és figyeli a külföldi monetáris élénkítési programok alakulását.

A jegybankelnök nyilatkozata egybecseng a monetáris tanács keddi közleményével, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy "amíg az inflációs és reálgazdasági kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt". Az MNB Monetáris Tanácsa kedden újabb, immár az egymást követő tizenegyedik alkalommal is a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről döntött.

Matolcsy György csütörtöki előadásában kiemelte, hogy "az MNB-re is érvényes az a konszenzus, hogy a jegybankok önmagukban nem tudnak tartós növekedést eredményezni".  A jegybankelnök arról tájékoztatott, hogy a monetáris tanács a július 23-i első, korai értékelés után szeptember elején, egyhetes munkaciklusban értékeli a növekedési hitelprogram különböző pilléreit. Ezt követően dönthet a testület a program esetleges újabb szakaszának elindításáról, esetleg egy új program meghirdetéséről – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a program három hónapos futamideje miatt sokan nem tudják igénybe venni az olcsó, jegybank által támogatott hiteleket, Matolcsy György kijelentette: ez az idő arra elegendő, hogy "a polcon, sufniban, fejekben elfekvő beruházási terveket elővegyék" a vállalkozások. Az új beruházásra irányuló hiteligénylések egyértelműen olyan projektekre irányulnak, amelyek nem nyertek az uniós pályázatokon, vagy magasabb kamatszint mellett nem jutottak banki támogatáshoz. 

A jegybankelnök szintén kérdésre kifejtette, hogy az MNB egyelőre csak a pénzügyi felügyelettel való összevonás szervezeti-irányítási kérdéseivel foglalkozik, működési kérdésekkel – az összevonásról szóló törvény parlamenti elfogadása előtt áll – nem.

Matolcsy György előadásában amellett érvelt, hogy a válság utáni világ abban különbözik a korábbiaktól, hogy többé senki nem engedheti meg magának, hogy eladósodjon. Úgy fogalmazott: azonnali fejvesztés éri a pénzpiacok büntető karja révén azt az államot, amely azt gondolná, hogy eladósodással vezeti ki magát a válságból.

Hangsúlyozta: ezeknek az éveknek fontos felismerése az is, hogy a jegybankoknak együtt kell működniük a kormányokkal. "Kivétel nélkül minden kollégánk a globális jegybanki hálóban hitet tesz amellett, hogy a jegybankoknak segíteniük kell a kormányokat abban, hogy – az üzleti szférával közösen – emeljék a foglalkoztatást, a beruházásokat és a növekedést" – tette hozzá.

Matolcsy György abbéli személyes véleményének adott hangot, hogy a magyar pénzintézeti rendszer jelentős és szükséges átalakítás előtt áll. Mint mondta, az elmúlt években a magyar bankrendszer azért is állíthatott sok korlátot a hitelezés elé, mert "érdemtelenül" megkapta az államtól a magas kötvényhozamok révén az elvárt nyereségét.

A jegybankelnök szerint a bankrendszernek két irányban kell átalakulnia. Egyrészt olcsóbbá kell válnia, hiszen a jelenlegi költségszinten a gazdasági szereplők nem lehetnek versenyképesek. Másrészt pedig hiteleznie kell jó beruházási projekteket. A havi rendszerességgel megtartott, a jegybank és a magyar nagybankok vezetői közötti munkareggelikre utalva elmondta: "úgy látom, hogy a bankrendszer veszi a lapot", és ez az átalakulás a következő két évben végbemehet.