Az idegenforgalmi adónak Magyarországon is száz évnél régebbi a története, csak akkoriban még kurtaxának hívták, mert rendeltetésének megfelelően a fürdő- és üdülőhelyeken vezették be. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azonban már több mint két évtizede minden település önkormányzatát feljogosította, hogy a területén állandó bejelentett lakással nem rendelkező magánszemélyektől adót szedjen, ha ott éjszakai szállás igénybevételével tartózkodnak. Igaz, eddig még nem minden önkormányzat élt a lehetőséggel, de ez csak idő kérdése, hiszen az önkormányzatok a beszedett idegenforgalmi adó minden egyes forintja után további támogatást kapnak az állami költségvetésből - írja Az adózóna szakértője, aki arra is kitér, mire számíthatunk a jegyzőtől, akit egy rosszakaró szomszéd a nálunk éjszakázó rokonokról értesít.

Az adózási szakportál számos kérdést kapott a nők korhatártól független öregségi nyugdíjának igénybevételével kapcsolatban olyan esetekben, amikor az érintett korhatár előtti ellátásban részesül és emellett vállalkozói tevékenységet is folytat. Összefoglaló cikkükből kiderül, mit kell tudni az időskori ellátás melletti vállalkozásról - nyugdíjkorhatár betöltése előtt és után.

Annak ellenére, hogy a jogszabályok egyértelműen meghatározzák azokat a tárgyi feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy számla befogadható lehessen, illetőleg hogy élni lehessen az áfa-levonási joggal, e törvények egyértelmű előírásaitól elrugaszkodónak látszó kritériumokat követel adóhatóság a vizsgálataiban. A hatósági túlkapásokról olvashat most Adózónán.

Egy adóvizsgálat kapcsán indult közigazgatási peres ügyben adózó (a későbbi felperes) árut értékesített külföldre. Vásároltak, fizettek, szállítottak - a bíróság mégis érvénytelennek minősítette az adásvételt. A szerdán megjelenő cikkből kiderül, hogy mire hivatkozott a bíróság, ahogy az is, hogy ítéletében milyen szabályozást hagyott figyelmen kívül.