Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A takarékszövetkezetekről szóló törvény céljával igen, de a cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, s az ennek nyomán a későbbiekben bekövetkező lehetséges változásokkal nem ért egyet, nem tudja azokat elfogadni az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) - írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett válaszlevelében.
A kormányfő pénteken levélben válaszolt Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke által írtakra és mondottakra. A miniszterelnök a válaszlevélben azt írta, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló jogszabályt intenzív munka, többhónapos egyeztetés előzte meg, és a döntés összhangban van "az érintett szereplőkkel történő egyeztetés során született közös felismeréssel, hogy a takarékszövetkezeti rendszer jelentős átalakításra és nagyobb állami szerepvállalásra szorul".
Demján: Ezzel Orbán Viktor sem érthet egyet
Demján Sándor erre hétfőn azt írta: a tagszervezeteiknek - az alaptörvényben biztosított alapjogaik szempontjából - kiemelten fontos, hogy megfelelő garanciákkal, az állam részéről történő írásos kötelezettségvállalással alátámasztottan legalább "legyen biztosított, hogy az OTSZ - a Magyar Postához hasonlóan, névértéken - jegyezhessen annyi részvényt a Takarékbankban, amelynek nyomán ismételten megvalósul a szövetkezeti hitelintézetek többségi tulajdona."
Az OTSZ elnöke ehhez kapcsolódva felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényben rögzítettek szerinti, a Magyar Posta általi névértéken történő jegyzéséhez hasonló további 100 milliárd forint tőke hatása nyomán a szövetkezeti hitelintézetek tulajdoni részesedése a rendszer egészében 30 százalék alá csökken. A levelében megfogalmazottak alapján ezzel a miniszterelnök sem érthet egyet - írta Demján Sándor.
Az OTSZ elnöke a továbbiakban arra kéri a miniszterelnököt, hogy biztosítsák a visszavásárlás lehetőségét a szövetkezeti hitelintézeteknek arra az esetre, ha a magyar állam a szektorban lévő pozícióit értékesíteni kívánja.
"Ehhez a magyar állam biztosítson tízéves futamidejű alárendelt kölcsöntőkét a szövetkezeti hitelintézeteknek, megteremtve ezáltal annak a lehetőségét, hogy a Takarékbank és a szektor továbbra is a szövetkezeti hitelintézeteken keresztül magyar, szövetkezeti tulajdonban maradjon, az ne kerüljön a szektoron kívüli, esetleg külföldi személy(ek) tulajdonába" - írta Demján Sándor a miniszterelnöknek írt válaszlevélben.
Az OTSZ elnöke arra is kitér a válaszában, hogy a Takarékbank új elsőbbségi részvényeihez továbbra is a Takarékbank alapszabályában a szavazatelsőbbségi részvényekhez jelenleg biztosított jogosítványok társuljanak.
Legyen többségük az igazgatóságokban és felügyelőbizottságokban
Azt is indítványozza, hogy az Integrációs Szervezet igazgatóságában és felügyelőbizottságában "legyen biztosított a szövetkezeti hitelintézetek megfelelő, többségi képviselete (3 főből 2 fő), az általuk jelölendő személyek útján, és a szövetkezeti hitelintézetek többségi képviselete érvényesüljön a Takarékbank közgyűlése által választandó vezető testületekben is."
Demján Sándor szerint "legyen biztosított a szavazati jog szabad gyakorlása az által, hogy az MFB nem él a törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben a Takarékbank közgyűlésén a szövetkezeti hitelintézet nemmel szavaz, tartózkodik, vagy távol marad."
Az OTSZ elnöke végezetül biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a szövetkezeti hitelintézetek - egy konszolidált gazdasági szereplőtől elvárhatóan - tiszteletben tartják a törvényt, s "tagjaik ezután kialakításra kerülő véleményének ismeretében be is fogják azt tartani."
Ugyanakkor kiemelten fontosnak ítélte, a köztársasági elnök alkotmányos kifogásaira épülő azon megállapítását, hogy a törvénnyel nem ért egyet - írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a miniszterelnöknek.
