Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A lap hétfői száma szerint Varga Mihály gazdasági miniszter levélben kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormányzat így tartja elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amire hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A levél szerint a meghívásos pályáztatásban tíz vidéki kaszinó létesítésének jogát ajánlanák fel.
Az írás szerint a tavaly októbert követő 3 hónapban az állam 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az intézkedés miatt, amelynek nyertese a három nagy kaszinó volt. Az azokban működő pénznyerő automaták bevétele tavaly az előző évinek majd a háromszorosa lett. A tárca a 10 új kaszinótól évente egyenként 850 millió forint adóbevételre számít.
A levél szerint azok, akik eddig is hódoltak szerencsejáték-szenvedélyüknek, most kisebb részben külföldön, illetve az interneten, nagyobb részben az illegális piacon játszanak tovább. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a liberalizált piac megszüntetése óta több mint 9000 ellenőrzést tartott, 137 esetben talált illegálisan működtetett nyerőgépeket.
Ellenzéki képviselők úgy vélik, a meghívásos eljárás legvalószínűbb célja, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által meghirdetni tervezett tíz vidéki koncessziós kaszinó létesítésének és működtetésének jogát könnyedén átjátszhassák a Fidesz-közeli cégeknek és a „haveroknak” – írta a Népszabadság. A lapnak nyilatkozó Harangozó Tamás (MSZP), a nemzetbiztonsági bizottság tagja épp ezért azt javasolja, hogy a Szerencsejáték Zrt. égisze alatt hozzák létre a tíz vidéki kaszinót.
