Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A BB a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából 2012-ben indított évente ismétlődő kutatás-sorozatot, amely azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak a magyarok elsődleges bankjukhoz (ahová rendszeres összeg, például a fizetésük érkezik, és ahol kártyájuk és/vagy csoportos beszedési és/vagy állandó átutalási megbízásuk van).
A jelenlegi kutatást az Ipsos Zrt. végezte 2013 májusában, a 18-65 éves banki kapcsolattal és önálló jövedelemmel rendelkező magyar lakosság körében, 500 fős mintán. A Banki Mobilitás Index 100 fokú skálán méri az elsődleges bankhoz való hűséget: minél magasabb az index értéke, annál erősebb a bankváltási szándék az ügyfelek körében.
A kutatás szerint a magyarok közel 90 százaléka elégedett a bankjával és megbízik benne. Azoknak a nagy része sem keres azonban más pénzintézetet, aki elégedetlen, mert nem akar a bankváltással bajlódni.
A válaszadók 85 százaléka időről időre ellenőrzi banki költségeit, elsősorban a havi számlavezetési díjra és az ATM használatának díjára figyelnek. Arra viszont már csak a lakosság egynegyede fordít figyelmet, hogy ezeket más pénzintézetek ajánlataival is összehasonlítsa. Az utóbbi sem eredményezett azonban nagyobb mobilitást, az összehasonlítók közül mindössze 10 százalékkal nagyobb arányban tartják elképzelhetőnek, hogy bankot váltanak a következő egy évben.
A tranzakciós illeték bevezetése óta a magyarok több mint fele nem érzékelt költségnövekedést, és nem is vizsgálta felül bankja díjszabásait. Azok, akik észlelték a banki díjak emelkedését az év eleje óta, erre a leggyakrabban úgy reagáltak, hogy csökkentették a megdrágult tranzakciók számát (30 százalék). A megkérdezettek 25 százaléka szerint azonban olyan kicsi a változás, amely nem indokolja bankolási szokásai megváltoztatását.
A bankon belüli számlaváltások aránya is elenyésző volt (6 százalék) az elmúlt fél évben, a díjnövekedést érzékelők ugyanilyen arányban kerestek bankon belül kedvezőbb költségű számlacsomagot.
Az összes válaszadó közel 60 százaléka számára a költségnövekedés önmagában nem indok a bankváltásra, azonban havi 500 forintos díjemelkedés esetén már 30 százalék venné fontolóra, hogy új szolgáltatót válasszon.
A piacon elérhető szolgáltatások díjaival kapcsolatos csekély érdeklődés azért is meglepő, mert a főbank kiválasztásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a kedvező fenntartási díjak - írja közleményében a BB. A tavaly őszi mérés óta 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik fontos döntési szempontnak tartják a banki költségeket (63 százalék). Ez maga mögé utasít minden egyéb választást befolyásoló tényezőt, köztük a bank hírnevét (59 százalék), a kiterjedt ATM- (52 százalék) és fiókhálózatot (46 százalék) és jól működő internetbankot (40 százalék) is.
Bár a lakosság 90 százaléka nem tervezi főbankjának leváltását a következő egy évben, ha megkeresnék egy kedvező ajánlattal, a válaszadók fele már elgondolkodna, hogy kipróbáljon egy új bankot. A megkérdezettek főként kedvező folyószámlacsomag-ajánlatok (51 százalék) és számlanyitási akciók (41 százalék) esetén fontolnák meg, hogy egy másik pénzintézetre váltsanak, míg a megtakarítási és hitelajánlatok kevésbé tudják megmozdítani az ügyfeleket.
A kutatás rámutatott, hogy a lakosság döntő többsége az árérzékenység növekedése ellenére továbbra sem keres aktívan megoldást a banki költségek optimalizálására. Pedig akár bankon belül is érdemes megvizsgálni, hogy ki-ki a pénzügyi szokásainak megfelelő számlacsomagot használ-e. Ez különösen most, a tranzakciós adó újabb emelése nyomán lehet aktuális azoknál, akik eddig nem vizsgálták felül banki költségeiket, hiszen könnyen elképzelhető, hogy akár bankon belül, akár a piacon találnak a jelenleginél jobb ajánlatot - hangsúlyozza a közleményben Ákos Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője.
