A francia Fabrice Tourre 2008-tól a GS londoni befektetési részlegénél dolgozott. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) hatalmas piaci felfordulást keltő bejelentéssel 2010 áprilisában közölte, hogy csalás gyanújával eljárást indított a Goldman Sachs és személyesen a magas beosztású kereskedő ellen.A vizsgálatba a brit pénzügyi felügyelet (FSA) is bekacsolódott.

A vád alapja az volt, hogy a SEC szerint a Goldman Sachs 2007-ben - még a globális hitelválság elhatalmasodása előtt - olyan, kockázatterítő céllal értékpapírosított szintetikus kötelezvény-portfoliót (CDO) kínált a piacon, amelybe nem elsőrendű, "subprime" amerikai jelzálog-követeléseket is belecsomagolt fedezetként, és elhallgatta a befektetők előtt, hogy a szóban forgó CDO-portfolió összeállításában jelentős szerepe volt egy fedezeti alapnak. 

A Paulson & Co. nevű fedezetialap-társaság az amerikai értékpapír-felügyelet szerint eközben pozíciókat vett fel az amerikai jelzálogkötvény-piac összeomlására, így gyakorlatilag a Goldman Sachs által terjesztett CDO-termék ellen is. A jelzálogkötvény-piac összeomlása be is következett, és a SEC álláspontja szerint felmerült a Paulson és a GS közötti összejátszás gyanúja. A fedezeti alap annak idején egymilliárd dollárt nyert, a külső befektetők hozzávetőleg ugyanennyit vesztettek a tranzakciós láncolaton.

A csalárdnak minősített tranzakció legnagyobb egyedi károsultja a Royal Bank of Scotland volt, 840 millió dollár veszteséggel. A brit nagybankot később 45 milliárd font költségvetési tőkeinjekcióval mentette meg az összeomlástól a brit kormány, amely ezzel 70 százalékos részesedést szerzett a pénzintézetben. 

Az ügy fő vádlottja Fabrice Tourre volt, akit háromévi eljárás után csütörtökön felelősnek mondott ki egy manhattani bíróság az ügyletbe bevont intézményi befektetők megtévesztéséért és a nekik ezzel okozott veszteségért. Tourre pénzbüntetésre és az ügyletből eredő profit visszafizetésének elrendelésére számíthat.

A Financial Times pénteki kommentárja szerint a jogi győzelem jól jött a SEC számára, az amerikai felügyelet ugyanis eddig sorra alulmaradt a pénzügyi válsághoz kötődő hasonló bírósági eljárásokban. 

A Goldman Sachs már 2010-ben egyezségre jutott az amerikai pénzügyi felügyelettel, amelynek 550 millió dollár bírságot fizetett, és elismerte, hogy "hibákat" követett el a tranzakció során. A cég azonban azóta is cáfolja, hogy szándékosan állított volna össze olyan CDO-portfoliót, amelyről tudta, hogy veszíteni fog értékéből, és így a fedezeti alap nyerni fog az ügyleten. A GS annak idején közölte, hogy maga is nettó 75 millió dollárt veszített a tranzakción.