A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója, Helik Ferenc elmondta: júliusban a Nébih és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak munkatársai 271 esetben vizsgálódtak a dinnyeértékesítés körül; összesen 308 tonna árut ellenőriztek. Ezek során 47 esetben találtak kifogásolnivalót – főként jelölési hiányosságot –, ez 110 tonna dinnyét érintett. A kifogásolt mennyiség 14 százalékát kellett megsemmisíteni.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hozzátette: az idei ellenőrzések a dinnye promóciójának nyitányával együtt kezdődtek meg, és a szezon végéig, előreláthatólag szeptember közepéig tartanak. A vizsgálatok nemcsak a nagybani piacokat, hanem a felvásárlótelepeket, az áruházláncokat és az utak mellett árusítókat is érintik.

Az államtitkár emlékeztetett: az országos dinnyeellenőrzés célkitűzése, hogy nem megfelelő minőségű és kétes eredetű áruból ne kerülhessen a magyar piacra. A belföldi fogyasztók a magyar dinnyeszezon alatt csak ellenőrzött, garantáltan jó minőségű dinnyét vásárolhassanak mindenütt. 

El szeretnék kerülni, hogy más országokból, például a Románáiból vagy a Macedóniából érkező árut átcsomagolva magyarként feltüntetve értékesítsék. Ezért úgynevezett mélységi ellenőrzéseket is folytatnak. Példaként említette Budai Gyula, hogy a Békés megyei Nagybánhegyesen ezért semmisítettek meg mintegy 22,5 tonna Romániából származó dinnyét.

Helik Ferenc hozzátette: az idén a hatóságok a múlt évitől eltérő módon ellenőrzik a dinnyeforgalmazást. Tavaly ugyanis döntően a nagybani piacokat vizsgálták az ellenőrök, míg az idén a Nébihnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kialakított stratégiai együttműködés eredményeként már lehetősége volt szélesebb körű ellenőrzésre is, például közvetlenül az országba való belépés után megvizsgálni a dinnyeszállítmányokat. Az igazgató jelezte: abban az esetben, ha nem volt tisztázott az áru eredete, megsemmisítették a kifogásolt tételeket.

Pócs János dinnyetermelő, fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt: egy hektár dinnyeföldön a termelés költsége mintegy 1,5 millió forint. Az MTI kérdésére elmondta: egy hektáron általában 30-50 tonna dinnyét lehet termelni, de szuperintenzív technológia alkalmazásával a dinnyetermés akár a 100 tonnát is meghaladhatja. Hozzátette: a termelők például az exportra szánt dinnyéért tavaly 30-35 forintot kaptak kilónként, míg az idén 45-48 forintot. A termelő nyeresége a múlt évben 10 százalék körül alakult, és várhatóan az idén is 10 százalék körül lesz, mert az aszály miatt valószínűleg kevesebb lesz hektáronkénti termés. A legtöbb gazda a nyereséget a korábban elmaradt fejlesztések pótlására fordítja – közölte.