Adót csal a görög idegenforgalmi cégek fele

A görög pénzügyminisztérium jelentése szerint Görögországban az idegenforgalommal foglalkozó cégek majdnem fele adót csal, és szabálytalanul működik. Különösen rossz a helyzet néhány turizmusra szakosodott szigeten, ahol szinte mindenhol találtak szabálytalanságokat a minisztérium ellenőrei.

A pénzügyminisztérium adatai szerint augusztus 6-a és augusztus 18-a között összesen 1256 ellenőrzés volt éttermekben, bárokban, hotelekben és éjszakai szórakozóhelyeken. A 12 nap alatt 5668 szabálysértésre derült fény összesen 586 vállalkozásnál, a megvizsgált cégek 46,6 százalékánál.

Voltak cégek, amelyek elcsalták az áfát, hamis átvételi elismervényeket készítettek, számlákat hamisítottak, vagy nem vezettek könyvelést. Olyan eset is volt, amikor szeszcsempészet miatt indítanak majd eljárást.

Különösen magas volt a szabálytalanságok aránya a görög szigeteken. Szantorinin az ellenőrzött helyek 96,4 százalékánál, Evia szigetén 85 százalékánál, Rodoszon 80 százalékánál találtak problémát. Volt olyan kisebb sziget, ahol egyetlen ellenőrzött hely se működött teljesen szabályosan.

A helyzet valamivel jobb a szárazföldön, illetve még inkább az ország északi részén. Athénban 54 százalék volt a szabálytalankodók aránya, míg északon 34 százalék.

Útmutató cégvezetőknek

További cikkek

Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?

Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.

Kedvezményes kamatozású hitelek és lízingkonstrukciók

Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?

Fizethető euróban a munkabér Magyarországon? Mikor? Kinek?

Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.

Változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, honnan pótolható a hiányzó munkaerő?

Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.