Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A nagyjából 2 ezer milliárd eurós adósság jelenleg a német bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát teszi ki. Az adósságteher évtizedekig növekedett, az idén azonban trendforduló következett be, az év végére 0,5 százalékponttal csökken a GDP-arányos államadósság, 2017-re pedig 68,5 százalékra süllyed - áll a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium közös elemzésében.
A jelentés szerint az idén 0,5 százalékkal nő a német gazdaság, 2014-ben pedig 1,6 százalékkal. Ez megegyezik a kormány legutóbbi, áprilisi előrejelzésével.
A két tárca a jelentésben kiemelte: a GDP 2009-ben rekordmértékben, 5,1 százalékkal csökkent, de Németország gyorsabban és jobban vészelte át a pénzügyi-gazdasági világválságot, mint a legtöbb ipari állam, így 2010-ben már 4 százalékkal bővült a gazdaság.
A szeptemberi választásokkal véget érő törvényhozási ciklus során az állam pénzügyi helyzete is gyorsan javult, a költségvetés 2013-ra egyensúly közeli állapotba került, jövőre pedig várhatóan a konjunkturális hatásokat kiszűrve nullszaldós lesz, és elkezdődhet az államadósság nagyarányú csökkentése is.
A kedvező helyzet elsősorban annak tulajdonítható, hogy a német munkaerőpiac rugalmas, a nagy hozzáadott értékű termékekre specializált vállalati szféra rendkívül versenyképes, a kormány pedig csökkentette az adóterheket és a vállalatok adminisztrációs terheit, és ösztönzi az innovációt - áll a jelentésben.
Mindennek hatására 2009 óta húsz éve a legalacsonyabb szintre - a 2013 júliusi adatok szerint 6,8 százalékra - csökkent a munkanélküliség, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság - a 80 milliós országban nagyjából 42 millióan dolgoznak -, az adóbevételek pedig meghaladták a 600 milliárd eurót - emelte ki a német pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztérium.
A búcsúzó német kormány utolsó nagyobb szabású gazdasági-pénzügyi elemzésében a szaktárcák megismételték az euróövezeti válság kezelésében képviselt német álláspontot, amely szerint a kiút az államháztartás rendbetétele és a gazdaság versenyképességének növelése. Hangsúlyozták, hogy a félresikerült államháztartási és gazdaságszerkezeti folyamatok miatt kialakult válságot nem lehet költekezéssel, "expanzív fiskális politikával kezelni".
Sokkal inkább "szilárd államháztartásra és alapvető szerkezeti reformokra van szükség" - tették hozzá, megjegyezve, hogy hiábavaló volna egy esetleges németországi "fiskális élénkítésre" támaszkodni, mert ez csekély ösztönző hatást fejtene ki a válsággal küzdő euróövezeti tagországokban, viszont azt jelezné, hogy Németország "elhagyja a stabilitás útját", ami veszélyeztetné az egész euróövezet iránti bizalmat.
