Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Tavaly év végéig az érintettek 26 százaléka lépett be az árfolyamgátba. A felügyelet frissen közölt adatai szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások július 31-ig 160 291 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.
A megkötött árfolyamgát szerződések kumulált darabszáma közel 170 ezer volt. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 434 ezer volt, így az érintettek mintegy 39 százaléka kötött már árfolyamgát szerződést, szemben a júniusi 38 százalékkal.
A PSZÁF megjegyzi, hogy a szerződéskötések darabszámában olyan szerződések is szerepelnek, amelyek végül nem léptek életbe, mivel az ügyfél az első gyűjtőszámlahitel folyósításig nem teljesítette a törvényi feltételeket, például tartozása időközben 90 napon túlivá vált.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya az időszak végén közel 1340 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön állomány 45 százaléka. A forint gyűjtőszámlák állománya 9 milliárd forint volt július végén.
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni.
A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
