"A Magyar Bankszövetséggel ugyan felvettük a kapcsolatot, és tőlük valóban érkeztek javaslatok hozzánk a megoldási lehetőségekről, azonban jelenleg ezek vizsgálata és a kormány koncepciójának kialakítása van folyamatban" – fogalmaz a tárca. Hozzáteszik: a kormány abban érdekelt, hogy a bankok és az ügyfelek között kialakult tömeges méretűvé vált devizahiteles problémára mielőbb megoldás szülessen.

Az MTI egy, a birtokába jutott levél alapján kérdezte a minisztériumot, amelyet – a dokumentum szövege szerint – Varga Mihálynak címzett a bankszövetség augusztus 27-én. Az ebben ismertetett javaslatok a lakáscélú devizahitelesek teljes körére vonatoznak, szűkítő feltételek nélkül, a szabad felhasználású hiteleknél pedig az árfolyamgát jelenlegi korlátaival. A tárca válaszában nem kommentálta a levél hitelességére vonatkozó kérdést. A Magyar Bankszövetség sem válaszolt az MTI ez irányú kérdésére.

A levélben ismertetett egyik verzió szerint a svájci frank és euró lakáscélú hitelek forintosítása – kijelentkezési opció mellett – egyetlen aktussal történik, ehhez az MNB azon az árfolyamon biztosít devizaforrást, amilyen árfolyamon a leváltáshoz szükséges euróforrás az MNB könyveibe került. A forintosítást követően a hitelező állapítja meg a forinthitel kamatát, de a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem lehet magasabb, mint az otthonteremtési kamattámogatásról szóló rendeletben meghatározott kamatmaximum. Az ügyleti kamatból a költségvetés 1 százalékpontot átvállal, vagy elérhetővé teszi a forinthitelek visszafizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatást a konverziót követő 5 éven keresztül.

A szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára automatikus lenne a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevétele, szintén a kijelentkezési opció biztosításával.

A második javaslat a devizahitelek halasztott kivezetése ("gyorsított" árfolyamgát) az azonnali, negatív pénzpiaci hatások elkerülésére, illetve az MNB devizakészletének érintetlenül hagyására ad módot a devizahitel futamidejének lerövidítésével. Ez a bankszövetség szerint azért nem okozza a törlesztőrészlet emelkedését, mert az adós továbbra is az eredeti futamidejű kölcsön törlesztőrészletét fizetné, a futamidő lerövidítéséből eredő különbözet pedig a gyűjtőszámla terhére halmozódik. A gyűjtőszámla kamata BUBOR+2 százalék, azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kamatok tőkésítésére kerül sor. A modell szerint a lakáscélú lakossági deviza-jelzáloghitel hátralévő futamideje jogszabály erejénél fogva 60 hónapra rövidül, ezáltal a programmal érintett devizahitel-állományok az 5. év végére kifutnak. A deviza-jelzáloghitel kifutásával a gyűjtőszámla egyenlege piaci forint lakáshitelként fizetendő vissza. A gyűjtőszámla egyenlegének visszafizetésére az adós 5, 10, 15 és 20 éves futamidő közül választhat.

A legreménytelenebb helyzetben lévő deviza vagy forint jelzáloghitellel rendelkező ügyfélkör számára egy átfogó adósságrendezési programot hirdetnének a bankok, a tartozások egy részének elengedésével.

Az abban foglalt javaslatok és megjegyzések között szerepel egyebek mellett, hogy az ügyfelek mondjanak le az eredeti szerződések bíróság előtti megtámadásának jogáról. "A forintosítás bankrendszert terhelő költségeinek és az értelmetlen, a bankrendszer számára rengeteg költséget jelentő devizahitel-perek számának folyamatos növekedésére tekintettel méltányosnak gondoljuk, hogy a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról" – áll a levélben.