4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés

A munkanaphatástól megtisztított index 2,5 százalékkal emelkedett. A termelés az év első hét hónapjában 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3 százalékkal nőtt. 

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatokról elmondta: a jelentős növekedés nagy hányada a munkanaphatásból adódik, illetve a tavaly júliusi alacsonyabb bázis hatása. Hozzátette: a bázishatás miatt ez a viszonylag nagy szám csak látszólagos. Ugyanakkor trendszerűen kimutatható, hogy folyamatosan és enyhén nő az ipar termelése, és a tavaly negyedik negyedév végén kimutatott visszaesést "próbálja behozni". A január-júliusi adat már csaknem megegyezik a tavalyi év azonos időszakival. 

Ismertetése szerint a járműgyártás az állandó növekedési faktor, de júliusban jelentős bővülés volt az élelmiszeriparban is, döntően a belföldi értékesítésnek köszönhetően. A vegyipari ágazatokban is számottevő növekedést mértek. Az export növekedést mutat és a belföldi értékesítés is magasabb, mint az előző hónapokban - mondta Schindele Miklós. Azt nem lehet mondani, hogy beindult volna az ipar, inkább "lassú kúszásként" jellemzet a helyzetet. 

Júniusban 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel megtisztított adatok szerint. Éves összevetésben 1,7 százalékkal javult az ipar kibocsátása a munkanaphatástól megszűrten, de 0,6 százalékkal csökkent a kiigazítatlan adatok szerint.