Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Új irányelvet fogadott el az Európai Parlament a lakóingatlanra, irodát befogadó lakóingatlanra és építési telekre felvett jelzáloghitelekre – írja a Tőzsdefórum. Az irányelv követelményeit hozzáigazítják az egyes országok jelzálog- és ingatlanpiaci sajátosságaihoz, ám a vásárlóknak minden tagállamban egységesen meg kell kapniuk a tájékoztatást – ismerteti az EP.
Az új jogszabály értelmében a jelzáloghitelt felvevőknek a különböző ajánlatokról egymással összehasonlítható információt kell kapniuk, és tisztában kell lenniük a hitel összes költségével és hosszú távú pénzügyi következményével. A hitelkonstrukciók feltételeinek figyelembe kell venniük a hitelt felvevő pénzügyi helyzetét és az előrelátható kedvező vagy kedvezőtlen kilátásokat. A hiteligénylőnek emellett hétnapos gondolkodási időt kell majd adni a szerződés aláírása előtt, és biztosítani kell számára, hogy az aláírást követő egy héten belül visszaléphessen.
Devizahiteleseket figyelmeztetni kell a kockázatokra
Az elfogadott szabályok értelmében a devizahitelt felvevőket a szerződés aláírása előtt figyelmeztetni kell arra, hogy havi törlesztőrészleteik emelkedhetnek. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a jelzáloghiteles bizonyos feltételekkel és a hitelszerződésben lefektetett árfolyamon más pénznemre váltsa tartozását.
Az új szabályok értelmében minden hitelesnek joga lesz ahhoz, hogy hitelét elő- vagy végtörlessze, ha erre lehetősége van, de a részletszabályokat az irányelv a tagállamokra bízza. Végtörlesztés esetén a hitelező kártalanítást kaphat a tervezett, de elmaradt kamatjövedelem miatt, de nem fizettethet büntetést a végtörlesztővel.
Az irányelv értelmében a jelzáloghitel fedezetéül megállapított ingatlannak teljes mértékben elegendőnek kell lennie a hitel fedezéséhez, ettől azonban a hitelszerződésben el lehet majd térni. A tagállamoknak ezen túlmenően jogszabályban kellene rögzíteniük, hogy ha a hitel bedől, akkor a fedezetéül szolgáló ingatlant a lehető legjobb áron kell értékesíteni, és hogy a hiteles segítséget kap fennmaradó tartozása visszafizetésére. Ennek célja, hogy a hiteles ne maradjon hosszú távon eladósodott – magyarázza közleményében az Európai Parlament sajtószolgálata.
