Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A felső egy százalék tavaly a lakossági összjövedelem több mint 19 százalékával gyarapodott, ilyen magas arányra 1928, a nagy gazdasági világválság kitörésének előestéje óta nem volt példa. A felső 10 százalékot tekintve is rekordnagyságú, 48,2 százalék a hányad.
Az Egyesült Államokban a jövedelmi különbségek csaknem három évtizede töretlenül nőnek. A felső egy százalék jövedelme 2012-ben mintegy 20 százalékkal nőtt, míg a lakosság 99 százalékának mindössze egyetlen százalékkal.
Mindazonáltal a leggazdagabbakat súlyosabban érintette a legutóbbi pénzügyi válság, jövedelmük több mint 36 százalékkal esett vissza 2007 és 2009 között. A 99 százaléké 11,6 százalékkal. Természetesen az egy százalék jólétét ez nemigen rendítette meg, nem úgy mint a lakosság széles rétegeinek életét.
Amióta a recesszió 2009 júniusában "hivatalosan" véget ért, a felső 1 százalék élvezi a vállalati profitok és a részvényárak emelkedésének hasznát, annak döntő hányadát. Tavaly átlagosan több mint 394 ezer dollár - 87 millió forint - volt az 1 százalék adózás előtti háztartásonkénti bevétele, a felső 10 százaléké pedig meghaladta 114 ezer dollárt. A jövedelemben a fizetések mellett benne van a részvényekből, osztalékokból, nyugdíjakból származó bevételek.
A gazdagok és szegények közti szakadék a második világháborút követően szűkült az Egyesült Államokban, mert a szakszervezetek eredményesen tárgyaltak magasabb bérekről, és 1973-ban a felső 1 százalék a lakossági összjövedelemből csak 7,7 százalékkal részesült, ez volt e réteg számára a mélypont.
