A magyar gazdaságban lévő hitelállomány reálértéken ma csak 30 százaléka a 2008-as szintnek, a nem fizető adósok aránya viszont éppen duplája a szerb, román és szlovák rátának. Ez a jelenség csak az utóbbi három évre áll, korábban mindig fordított volt az arány. Ennek nyilván politikai oka is van - mondta Patai Mihály, jelezve ugyanakkor: a magyar bankszektor tőkemegfelelése 15 százalékos, szemben az európai 11 százalékos átlaggal; ezt az anyabankok által vállalt feltőkésítéssel érték el.    

Patai Mihály - aki jelenleg az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, korábban pedig az Allianz Hungária biztosító első embere volt - úgy vélte, hogy a magyar bankrendszerben megindul a természetes kiválasztódás, az állam által szabott terheket ugyanis hosszú távon nem vállalják a tulajdonosok. 

A tranzakciós illeték nyomán máris csökkent az ATM-használat, kevesebb lett a banki árutalás is, és az európai nagyvállalatok egy része már nem Magyarországon vezetteti a forintszámláit - tette hozzá. A takarékszövetkezeti szektor több százmilliárdos feltőkésítésével a második legnagyobb bank jöhet létre Magyarországon, amennyiben "megfelelő kézbe adják" - vélte az elnök. 

Kepecs Gábor, az Aegon reginális igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy az alkuszok hozzák a biztosítókhoz a termékfejlesztési ötleteket, mivel ők állnak közvetlen kapcsolatban az ügyfelekkel.

Az alkuszok jutalékával kapcsolatban kifejtette: az EU-ban eltűnőben van a jutalék, helyét a tanácsadási díj veszi át. Több északi országban ez már megvalósult. Az ügyfeleknek tudomásul kell venniük, hogy a tanácsadás olyan érték, amelyért fizetniük kell.