Esélyes, hogy a kormány átveri az Európai Bizottságot (EB), de büntetlenül megússza. A 2013-as költségvetés uniós elszámolású hiánya ugyanis bőven 3 százalék felett alakulhat. Pedig alig több mint négy hónapja döntött úgy az EB, hogy kiengedi Magyarországot az ellene 2004 óta folyó túlzotthiány-eljárásból, mert a kabinet meggyőzte, idén és jövőre a 3 százalékos küszöb alatt tartja a deficitet. A költségvetés legutóbbi módosításával azonban a kormány lehet, hogy túlmegy a 3 százalékos határon, mégpedig nem kicsit.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso.

AFP / Georges Gobet

Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden hatodszor írta át a büdzsét, és a kiadásokat 255 milliárd forinttal megemelte. Ebből 84 milliárd forint nem növeli a hiányt, ugyanis azt a 400 milliárdos Országvédelmi Alapból csoportosították át, a maradék 171 milliárd forinttal viszont megnövelték a büdzsé pénzforgalmi hiányát. Ezzel már bőven a 3 százalékos küszöb feletti hiány lenne, de a kormány szerint az uniós elszámolás szerinti végeredménybe a 171 milliárdos kiadást eredményező ügyletek nem számítanak bele. Ezzel azonban nem ért egyet az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Egyes szakértői vélemények szerint könnyen lehet, hogy az Eurostatnak végül igaza lesz, és jövő év január-februárra kiderül, hogy levertük a lécet. Akkor viszont már az Európai Bizottság semmit nem tehet, utólag nem fogják megbüntetni a kormányt a 2013-as kihágásért.

Gáz és takarék

A keddi költségvetés-módosításnak azzal a részével van kevesebb probléma, amire a tartalékból költ el 84 milliárd forintot a kormány. Ezen belül a nagyobb tételek: a pedagógusok szeptembertől hatályos béremelése, amire 32,5 milliárd megy el, a felsőoktatás forráshoz juttatása (11 milliárd forint), valamint az  EU Önerő Alap 20 milliárddal történő megemelése (30 milliárd forintról).

Az Eurostatnak elsősorban nem ezekkel a tételekkel, hanem egy összesen 171 milliárd forintos hiánynöveléssel lehet problémája. Ebből 71 milliárd forintot az E.On magyarországi gázüzletágának (E.On Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.) és földáztározóinak (E.On Földgáz Storage Földgáztároló Zrt.) megvásárlására ad az állam a 100 százalékos állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pedig 100 milliárd forintot kap a takarákszövetkezeti szektor feltőkésítésére és az takarékok integrációjának finanszírozására.

32,5 milliárd pedagógusbéremelésre.

Stiller Ákos

Esélyes, hogy az Eurostat egyik ügylettel kapcsolatban sem fogadja el a magyar kormány álláspontját, mely szerint ezek nem növelik a költségvetés eredményszemléletű hiányát. Ezt több neve elhallgatását kérő költségvetési szakértő valószínűsítette a hvg.hu-nak, de találkoztunk olyan véleménnyel is, amely szerint nem lesz különösebb probléma az ügyből.

Egy piaci befektető belevágna?

Elvileg valóban nem számítana hiánynövelő tételnek egyik sem, ugyanis az uniós elszámolásban (az úgynevezett ESA 95 módszertan szerint) mindkét eset a magyar állam pénzügyi befektetésének tekinthető. Igen ám, de a pénzosztásnak meg kell felelnie egy fontos elvnek: piaci szempontból megtérülő befektetésnek kell lennie. Vagyis elvileg mindkét ügylet olyan befektetés kell legyen, amibe egy piaci szereplő is belevágna, ha épp lenne ennyi befektethető pénze.

Ez az, amit nagyon nehéz beárazni, de inkább valószínű az, hogy egy piaci befektető a pénzét kockáztatva nem vágna bele egyik ügybe sem. Az E.On-ügylettel az állam gyakorlatilag egy évek óta veszteséges üzletágat vesz meg, amely a jövőben sem lehet nyereséges, ha a kormány megvalósítja a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló tervét. Így nehéz lesz bebizonyítania a kormánynak, hogy 71 milliárd forint megtérülő befektetéséről van szó.

Ez azonban csak egy része az E.On problémának: az egész gázüzletágért az állam nagyjából 260 milliárd forintot fizet (ennek része a 71 milliárd, a többit hitelekből finanszírozza az MVM). A gond az, hogy az ügyletben legfeljebb 256 milliárd forintra a kormány állami garanciát vállalt, így az uniós módszertan szerint az ügylet teljes összege esélyes arra, hogy az EU hiánynövelő tételként számolja el.

Ehhez hasonlóan az Eurostatnak a takarékszövetkezeti szektorba tolt 100 milliárd forint esetében is a megtérülés lehet kérdés. Több neve elhallgatását kérő szakértő is említette, hogy állítólag a takarékszövetkezetek ügye még az E.On-nál is zavarosabb az Eurostat számára. Utóbbi állami „befektetést” ugyanis még nehezebb beárazni.

Akadhat még gond

Abból is vita lehet az EU-val, hogy a kormány elszámolhatja-e az idei évre azt a 100 milliárd forintos bevételt, amit a frekvenciák értékesítésével talált szeptember elején. A kormány nagyon bízik abban, hogy az idei 2,7 százalékos hiánycélt a rendkívüli bevételnek köszönhetően képes lesz tartani, csakhogy az uniós elszámolás szerint ezt a 100 milliárdot nem 2013-ra, hanem inkább 2015-re kellene elkönyvelni, ugyanis az eladott frekvencia-jogosultságok csak akkortól hatályosak.

Fazekas István

További kérdés, hogy az idei költségvetési hiányt növeli-e majd az a 75 milliárd forintos uniós büntetés, amit a források helytelen felhasználása miatt kell visszafizetnie Magyarországnak. Ez a döntés idén szeptemberben született, de az elmúlt években megvalósult vagy megkezdett, uniós finanszírozású beruházásokról van szó. Így ez az eset kétesélyes: vagy az idei vagy az elmúlt évekre számoltatja el az Eurostat.

Nem fest jól a 2014-es büdzsé sem

Ha a kormány mindegyik elszámolási vitát elveszíti az Eurostattal szemben, az is megtörténhet, hogy a költségvetés 2013-as hiánya a 2,7 százalékos cél helyett végül megközelíti a 4 százalékot. Ez azonban csak tavaszra derül ki, akkor viszont az Európai Bizottság már nem tehet mást, mint felszólítja a kormányt a 2014-es hiány csökkentésére. Ilyen figyelmeztetés egyes vélemények szerint már november végén is jöhet, a bizottság szokásos őszi, tagállamokra bontott gazdasági előrejelzésének bemutatásakor.

Azonban valószínű, hogy a bizottságnak már most is a 2014-es költségvetéssel lesz baja. A kormány ugyanis a korábban ígért 2,7 helyett 2,9 százalékos deficittel tervezi a jövő évi büdzsét, ami nagyon megnöveli a kockázatát annak, hogy túllendül a 3 százalékos küszöbön (a költségvetés utólagos vizsgálatakor pár tized százalékpontos tévedések rendszeresen előfordultak az elmúlt években). A túllendüléshez több tényező hozzájárulhat. Az a 750 milliárd forintnyi nulla forintos jegybanki hitel, amit a Magyar Nemzeti Bank idén eddig átadott a bankoknak, 60-80 milliárd forintos jegybanki veszteséget eredményez, amit a jövő évi büdzséből kell kifizetni az MNB-nek.

További probléma lehet a jövő évi költségvetéssel, hogy a kormány túlzottan optimistán, 2 százalékos növekedéssel tervez. Ekkora növekedésre még a kormánypárttal barátságos viszonyt ápoló Századvég Gazdaságkutató sem számít (ők 1,8 százalékos növekedésig mennek el), az inkább kritikus hangvételt megütő Policy Agenda gazdaságkutató pedig csak valamivel 1 százalék feletti növekedést vár. A reálisabbnál jóval magasabbra tervezett GDP egyúttal a bevételek túltervezése. A Policy Agenda szerint a kormány túlzott forráskivonást hajtott és hajt végre, folyamatosan rontva a vállalkozások és a lakosság teherbíró képességét. Az ágazati különadókat a kormány 2013-ban ígéretei ellenére sem szüntette meg. Ez a gyakorlat 2014-ben változatlanul fennmarad, tovább akadályozva a növekedés alapjainak biztosítását.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!