Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A hazai válaszadók 40 százaléka közölte azt, hogy az élelmiszerárak emelkedése esetén ritkábban megy vásárolni, egy-egy vásárlás alkalmával pedig 67 százalékuk kevesebbet költ - ismertette a cég közleményében.
A legtöbben a főétkezések közötti és az otthonon kívüli étkezéseknél, valamint új ruházati cikkek vásárlásánál spórolnának. A megkérdezettek 61 százaléka költene másként tízóraira vagy uzsonnára, 55 százaléka új ruha vásárlásánál, 39 százalék az otthonon kívüli étkezéseknél, 38 százalék pedig az italok otthoni fogyasztásánál.
A válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene lényegesen kevesebbet, a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre viszont csak 10 százalékkal fordítana kevesebbet. A tevékeny pihenésre és szórakozásra 34 százalék költene kevesebbet, kommunikációs szolgáltatásokra szintén, a mindennapi közlekedésre pedig 33 százalék szánna kisebb összeget.
Az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka.
A Nielsen globális felmérését az élelmiszerárak emelkedésének hatásairól 2013. február 18. és március 8. között végezték. Több mint 29 ezer fogyasztót kérdeztek meg a világ ötvennyolc országában. A vizsgálat az internetezők fogyasztási szokásait veszi számba, de a kutatást csak olyan országokban végzik, ahol az internet elterjedtsége legalább 60 százalékos vagy minimum 10 millió lakosnak van internet-hozzáférése.
