A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított átfogó elemzés szerint az európeriféria gazdaságai jelentős kiigazításokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az euróövezet tagjai maradhassanak. Ennek azonban nagyon nagy ára volt az összeomlásszerű teljesítménycsökkenés, a munkanélküliség meredek emelkedése és a hatalmas mértékű költségvetési szigorítások formájában, amelyek komoly politikai-társadalmi stresszt okoztak.

Mindez arra szorítja a stresszhelyzetben lévő országok döntéshozóit, hogy ellenálljanak "a központból érkező előírásoknak", és szélsőséges esetekben ez akár az euróövezeti tagság fenntarthatóságát is veszélyeztetheti - áll az elemzésben. A JP Morgan közgazdászai ökonometriai modellszámítás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az euró stabilitásával szembeni nagy kihívás jelenleg a fő politikai sodorvonalon kívüli pártok támogatottságának növekedése. 

A ház által e modell alapján elvégzett, Olaszországra, Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra és Írországra alkalmazott, 2006-ig visszatekintő elemzés kimutatta, hogy a GDP-arányos strukturális államháztartási egyenlegek egy százalékpontnyi javulását eredményező szigorítási intézkedések 2 százalékpontot valamivel meghaladó mértékben növelték a nem centrista pártok támogatottságát a szigorításokat követő két évben.

Kiderült a modellszámításokból ugyanakkor az is, hogy ha a költségvetési politika egy adott országban visszatér a semleges alapállásra, annak nyomán e pártok támogatottsága is csökken. A JP Morgan elemzőinek számításai szerint a munkanélküliségi ráta 1 százalékpontos emelkedése a 2000-2007 közötti időszakban mért átlaghoz képest csaknem 1 százalékpontot ad hozzá a fő politikai sodorvonalon kívüli pártok támogatottságához 18 havi távlatban.

Ha pedig az Európai Bizottság által a tagállamokban mért fogyasztói bizalmi index tíz ponttal visszaesik, az hat hónappal később 2 százalékpontot valamivel meghaladó támogatási többletet eredményez ezeknek a pártoknak - áll a cég csütörtöki londoni elemzésében. A JP Morgan szakértői szerint ez a számítási modell a vizsgált minta esetében a nem centrista pártok támogatottságában bekövetkezett elmozdulások több mint 80 százalékát megmagyarázza.

A ház a strukturális elsődleges államháztartási egyenlegek és a munkanélküliségi ráták alakulásának 2013-2014-re szóló előrejelzései alapján arra a következtetésre jut, hogy a nem centrista pártok támogatottsága 2015-ig a jelenlegi szintek közelében marad, utána csökkenésnek indul.

A JP Morgan szakelemzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még abban az esetben is, ha ez az ökonometriai analízis helyesnek bizonyul, az euróövezeti periférián nagyon komoly kihívásokkal terhelt politikai környezettel kell számolni még több évig. Ennek alapján a ház szakértői azt valószínűsítik, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon a szavazatok jelentős hányadát nem centrista - esetenként kifejezetten EU-szkeptikus - pártok kapják. 

Az Európai Parlament fontos része az EU-szintű döntéshozatalnak, és ha nagy eltolódás következik be a testület összetételében, az lelassíthatja az integrációs folyamatot - áll a JP Morgan csütörtöki londoni elemzésében. A ház szerint továbbra sem lehet kizárni egyes tagállamok távozását az euróövezetből. A JP Morgan elemzői szerint azonban a jelek összességében most arra vallanak, hogy a valutaunió fennmarad, sőt várhatóan új tagokkal bővül.

Számos elemző arra a "sarkos" következtetésre jut, hogy az euróövezet vagy teljesen kifejlett föderális állammá válik, vagy széthullik, a JP Morgan véleménye azonban az, hogy az eredetileg felvázolt maastrichti vízió és a föderális euróövezeti állameszme között számos köztes megoldás elképzelhető - áll az elemzésben.

A ház szerint mindazonáltal a túlélés csak az egyike az euróövezeti térség előtt álló kihívásoknak; a másik nagy kihívás a gazdasági növekedés. A valutaunió ugyan megteremtette a pénzügyi stabilitás erőteljes alapjait, ennél sokkal kevesebbet tett azonban a gyorsabb növekedés és az alacsonyabb munkanélküliség erős megalapozásáért. 

A cég közgazdászai közölték: a következő időszakra általuk várt 1,5 százalékos éves átlagos euróövezeti növekedés elérése esetén sem valószínű, hogy az euróövezeti GDP-érték 2015 vége előtt visszatér a 2008 elején mért szintre, és még 2015 után is "nehéz derűlátónak lenni" a valutauniós növekedéssel kapcsolatban. Még ha vissza is tér a növekedés az idén, a valutauniós régió akkor is egy elvesztett évtizeddel számolhat - fogalmaznak csütörtöki elemzésükben a JP Morgan londoni elemzői. Ugyanerre a következtetésre jutottak más nagy londoni házak szakértői is.

Az egyik legtekintélyesebb citybeli kutatóműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai az euróövezet kilátásairól összeállított egyik korábbi elemzésükben kimutatták, hogy a globális pénzügyi válság öt évvel ezelőtti elhatalmasodása utáni húsz negyedévből tízben visszaesett az euróövezet gazdasági kibocsátása, és a cég szerint valószínűleg 2017-ig is eltarthat, mire a valutauniós gazdaság teljesítménye visszatér a válság előtti szintre.

A CEBR elemzői szerint ez azt jelenti, hogy az euróövezet növekedési szempontból "egy elvesztett évtized közepén jár".