Magyarország vezető helyen szerepel a globális élelmezésbiztonsági ranglistán a hét közép- és kelet-európai ország között, a felmérés egyik alindexében, az élelmiszerek minősége és biztonsága területén pedig a régiós országok közül a legjobb helyezést érte el – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató által készített, hétfőn közzétett felmérésből.
A DuPont vegyipari konszern megbízásából készített kutatás adatai szerint az élelmezésbiztonsági világranglistát az Egyesült Államok vezeti, míg Magyarország a 107 fejlett, illetve fejlődő országot rangsoroló felmérés első harmadában, a 28. helyen szerepel.
A ranglistavezető Egyesült Államokat a dobogó másik két fokán Norvégia és Franciaország követi. Magyarország 28. helyével a felmérésben szereplő hét kelet-közép-európai ország közül a harmadik legjobb helyezést érte el, miután Csehország és Lengyelország megelőzi, azonban Románia (33.), Szlovákia (37.), Szerbia (49.) és Bulgária (51.) hátrébb szerepel a rangsorban.
A közlemény szerint az összesített indexben a 28. helyre úgy került Magyarország, hogy két alindexben, az élelmiszerek megfizethetőségét, illetve minőségét, biztonságát rangsoroló listákon egyaránt a 25. helyet foglalja el, viszont az élelmiszerek hozzáférhetősége szempontjából 38 ország is megelőzi hazánkat. Ennek fő oka az, hogy a hazai mezőgazdaság termelési eredményei 1990-2010 között jelentősen ingadoztak.
A felmérésben az élelmiszerek minősége, biztonsága területén Magyarország érte el a legjobb helyezést a kelet-közép-európai országok közül, megelőzve Csehországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát, Szerbiát, és Bulgáriát.
A londoni gazdaságkutató cég 27 különböző mérőszám alapján rangsorolta az országokat abból a szempontból, hogy polgáraik mekkora mértékben és milyen árszint mellett jutnak hozzá a megfelelő tápértékű, biztonságos élelmiszerekhez.
Az EIU által az országok rangsorolására kidolgozott globális élelmezésbiztonsági index (Global Food Security Index - GFSI) három alindexből tevődik össze. Az egyik az élelmiszerek megfizethetőségét veszi figyelembe, vagyis azt, hogy az egyes országokban milyen árszint mellett lehet megvásárolni az élelmiszereket.
Itt olyan mérőszámokat összesít az EIU, amelyek például azt mutatják be, hogy az élelmiszerre költött összegek mekkora hányadát jelentik a háztartások költéseinek, illetve mekkora a mezőgazdasági termékekre kivetetett vámok mértéke, vagy mekkora állami támogatást kapnak a gazdák.
A második alindex az élelmiszerek hozzáférhetőségét a fizikai elérhetőség szempontjából vizsgálja. Itt például azt tekinti át az EIU, hogy milyen az adott ország élelmiszerellátásának szintje, milyen fejlettségű az agrárszektor infrastruktúrája, vagy mennyire ingadozó a mezőgazdasági termelés mértéke.
A harmadik alindex az élelmiszerek minőségét és biztonságát veszi figyelembe. A minőségi szempontoknál azt tekinti át a londoni kutatóintézet, hogy mennyire változatos és tápértékben gazdag a lakosság átlagos étrendje az adott országban, míg a biztonság területén például az ivóvíz elérhetőségét, illetve az élelmiszerbiztonságra felügyelő hatóságok meglétét vizsgálja.
A globális élelmezésbiztonsági indexet – ami idén második alkalommal jelent meg – az Economist Intelligence Unit a DuPont megbízásából állította össze, a vegyipari konszern Magyarországi vállalata, a DuPont Magyarország Kft. jelenleg 40 embert foglalkoztat.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
Meglehetősen szabad kezet kapna rendkívüli helyzetekben a miniszter.
