Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A tranzakciós adó bevezetésének lehetőségét José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vetette fel. Az illeték kivetésének célja az lenne, hogy a pénzügyi szektor is kivegye a részét a válság miatt a gazdaságokra nehezedő terhekből.
Egyes tagállamok ellenállása azonban kizárja az új tranzakciós adó uniós szintű meghonosítását, ezért 11 eurótagország úgynevezett megerősített együttműködés keretében kezdett hozzá az illeték bevezetésének előkészítéséhez.
Az adó bevezetése azt jelentené, hogy az érintett országok pénzintézetei közötti összes tranzakciót 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket pedig 0,01 százalékos adó terhelné, akkor is, ha csak az egyik pénzintézet honos olyan országban, amelyik alkalmazza a tranzakciós adót. Ebből becslések szerint 35 milliárd euró folyhatna be a tagállamok kasszájába.
A francia jegybank vezetője a Financial Timesnak adott interjúban azt mondta: a bizottsági javaslat azzal az óriási kockázattal jár, hogy az adónemet alkalmazó tagországokban csökken a gazdasági teljesítmény, növekszik a kormányzati és a vállalati szektor tőkeköltsége, a kereskedelmi tevékenység jelentős részét a piaci szereplők elviszik ezekből az országokból, és így csökken a piacok likviditása is.
Noyer szerint nyilvánvalóan a francia kormánynak sem állhatott soha szándékában a francia pénzügyi szektor "teljes szegmenseinek megsemmisítése", munkahelyek tömeges kiszervezése és ezzel az egész francia gazdaság károsítása.
A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi: az előző francia kormányok az EU-szintű pénzügyi tranzakciós illeték legfőbb szószólói között voltak, a jelenlegi szocialista kormány - a pénzügyi szektor nyomására - az utóbbi hónapokban igyekszik enyhíteni a brüsszeli tervezetet.
