Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az orosz kormány októberben jóváhagyta és beterjesztette a parlamentnek javaslatát a nyugdíjrendszer átalakításáról. A biztosítottak pénzét a nyugdíj-előtakarékossági rendszerből egy úgynevezett elosztó rendszerbe irányítják át – emlékeztetett a hírügynökség.
Az idei második féléves megtakarítások az orosz állami nyugdíjalapnál (PFR) maradnak, amely azokat önállóan kezeli, befekteti. 2015-től annak függvényében fogják átutalni az államiból a magánnyugdíjalapokba a megtakarításra szánt összegeket, hogy az előtakarékossági alapok (magánnyugdíjpénztárak és magánnyugdíj-biztosítók) megfelelnek-e a jegybank követelményeinek, vagy sem.
Ha igen, akkor az állami garancia mellett működő előtakarékossági rendszer részévé válnak, amely 2014-ben áll fel.
Az orosz Alfa Bank elemzői szerint az előtakarékossági rendszer jelentőségének csökkentése, vagy annak teljes elutasítása az elosztó rendszer előnyben részesítése mellett rövid és hosszú távon is erősíti az inflációs nyomást. Az állam a lakosság felé is nagyobb kötelezettségeket vállal, viszont a kiegészítő jövedelmek mobilizálásának a költségvetésre gyakorolt pozitív hatása csak rövid idejű lesz.
A szakértők úgy vélik, hogy az orosz nyugdíjreform visszafordítása ellentmond annak a társadalmi megállapodásnak, miszerint a lakosság saját megtakarításokra törekszik, míg az állam az inflációt tartja féken.
"Amíg az utóbbi két évben az adóbevételek növekedése és a nyugdíjak emelésének lassulása a GDP 3 százaléka körül tartotta az orosz állami nyugdíjalap hiányát, az elosztó nyugdíjrendszer deficitjének az orosz állami költségvetésre gyakorolt hatása erősen emlékeztet a 2010-es magyarországi helyzetre" – állapította meg az Alfa Bank szakértője.
"Azzal, hogy a nyugdíjalap újonnan képződő megtakarítási részét befagyasztották Oroszországban, megtették az első lépést a magyar forgatókönyv alkalmazása irányába. Ez a lépés a GDP 0,7 százalékával felérő évi többletbevételt jelent az orosz nyugdíjalapnak, amely azonban nem elegendő a GDP 3-3,5 százalékát kitevő deficit kiegyenlítésére. Ráadásul Magyarország példája azt mutatja, hogy a következő intézkedéssel a lakosságot az elosztó, vagy az előtakarékossági rendszer közötti kemény választás elé állítják" – tették hozzá az orosz elemzők.
