Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az ülés után Rimantas Sadzius, a soros EU-elnökséget adó Litvánia pénzügyminisztere újságíróknak azt mondta: több javaslat felmerült a szanálási mechanizmussal kapcsolatban, és szerinte minden részkérdésben adott a kompromisszum lehetősége.
A pénzügyminiszterek tanácskozásával egy időben diplomaták már úgy vélték: december előtt aligha várható áttörés a kérdésben, mert meg kell várni az új német kormány megalakulását.
A bankmentés a bankunió második pillére lesz. Az első pillér, a közös európai bankfelügyelet 2014-ben indul az Európai Központi Bank elképzelése szerint. Már korábban, január 1-jén lép hatályba az új tőkemegfelelési szabályozás.
A második pillért illetően számos kérdés vita tárgya, például az, hogy melyik uniós intézmény hatáskörébe tartozzon a döntés egy bank bezárásról. Azt már elhatározták, hogy ha egy bank bajba kerül, először a részvényeseknek és a hitelezőknek kell helytállniuk a kötelezettségvállalásokért, de a 100 ezer euró alatti betéteseket nem érheti veszteség. A részvényesek és a hitelezők után következhetnek az egyes tagállamok mentőalapjai, és csak végső soron az európai mentőalap, az ESM.
A miniszterek év vége előtt megoldást akarnak találni a nyitott kérdésekre. A pénteki vita a közlések szerint eredményes volt az úgynevezett stresszteszteket illetően: megállapodtak abban, hogy az európai bankok krízistűrő képességét felmérő vizsgálatok eredményét 2014 végén hozzák nyilvánosságra.
