Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 488 200 000 forint összegű bírságot szabott ki – közölte a hivatal szerdán kora délelőtt. Ez a valaha volt legnagyobb büntetés, amit a GVH kiszabott. A vizsgálatot két évvel ezelőtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte.
A 2011. november 23-án indult eljárásban a GVH megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, s ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.
A bankok büntetései a következőképpen alakultak: a Budapest Bank 283 millió, a CIB Bank 835 millió, a Citibank 800 ezer, az Erste Bank 1,7 milliárd, a K&H Bank 983, a TakarékBank 1 millió, az MKB Bank 783 millió, az OTP Bank 3,9 milliárd, a Raiffeisen 583 millió, az UCB Ingatlanhitel 63 millió, az UniCredit Bank pedig 306 millió forintos bírságot kénytelen fizetni.
Fülöp Máté
A GVH közlése szerint a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail-levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy a fent említett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, e mellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.
A hivatal közölte, hogy a bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy az összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.
A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB eddig nem került elmarasztalásra hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.
