Bajnai Gordon arra szólította fel a kormányt, hagyja abba az "adóámokfutást". A volt miniszterelnök, az Együtt–PM szövetség vezetője pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a Századvég egyik kutatója tanulmányában kimutatta, hogy az egykulcsos adó 444 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, a pénz nagy része – átlagosan több mint egymillió forint – a társadalom felső tíz százalékához tartozóknál maradt, míg a többiekre megszorítások vártak.

Véleménye szerint az egy számjegyű személyijövedelemadó-kulcs – amelynek lehetőségéről Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt Japánban – ismét a szegényeket és a középosztályt sújtaná, mivel több mint 500 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételeit, amit a kormány másképp, újabb megszorításokkal, például az áfa további emelésével, "rezsi- vagy stadionadóval" pótolna.

Hozzátette: az egykulcsos adó miatt bevezetett megszorítások elszegényedést okoztak, és 50 ezer munkahely szűnt meg amiatt. Szerinte az is ezzel függ össze, hogy a Jabil Circuit Magyarország Kft. – amellyel a kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást kötött – csaknem hétszáz embert bocsát el tiszaújvárosi üzeméből.

Az Együtt–PM vezetője elmondta, olyan adórendszert vezetnének be, amellyel a minimálbéresek havonta 8-10 ezer forinttal többet vihetnének haza. Megtartanák a családi adókedvezményt is. Fájni – mondta egy kérdésre válaszolva – csak Simicska Lajosnak és a Fidesz-kormányzás néhány ezer "haveri kedvezményezettjének" fog, azoknak, akik igazságtalanul jutottak trafikhoz, földhöz, nyertek közbeszerzéseket.

Bajnai Gordon szerint a kormányfő beismerő vallomást tett, amikor Japánban arról beszélt, évtizedben vagy évtizedekben kell gondolkodni Magyarország euróövezeti csatlakozásáról. Az Együtt–PM vezetője szerint azonban Orbán Viktor gazdaságpolitikájával évszázadokba is beletelne, amíg az ország felzárkózik a nyugat-európai országokhoz.

Megemlítette, hogy a magyar GDP csak egy százalékkal múlja felül a válság mélypontján, 2009-ben mértet, miközben a lengyel gazdaság nyolc százalékkal nőtt ez alatt. A volt kormányfő nem akarta kommentálni pártja népszerűségi mutatóit, mondván, az utóbbi napokban több, egymással ellentétes közvélemény-kutatási adat jelent meg.