Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Gönyüi E.On-erőmű átadása (2011) óta nem sok örömöt szerzett a német energetikai óriásnak, mert bár a kapacitása lényegében egy paksi atomerőművi blokk méretével mérhető (Pakson ma 4x500 MW "dolgozik", a gázturbinás erőmű 433 MW-os) a beindítása óta csak rendkívül alacsony kihasználtság mellett tudott üzemelni. 2013-ban csak 8 százalék körüli szintet ért el ez a mutató, aminek oka az alacsony nagykereskedelmi áramárban éppúgy megtalálható, mint a drága gázárban.
A drágán termelni, olcsón eladni viszont cseppet sem nevezhető gazdaságos működési modellnek. Pláne, hogy az import áram ára is alacsonyabb a hazai gáztüzelésű erőművekben elérhető termelési ártól, így érthető, hogy Gönyüt egy idő után érdemesebb leállítani. Az E.On ráadásul a szomszédban, Szlovákiában már korábban eljutott eddig a pontig: a malzenicei blokkot már az ősz folyamán leállították. Az EnergiaFocus a Bloombergre hivatkozva azt írja, hogy a német energiaszolgáltató két hazai gáztüzelésű erőművével is hasonlóképpen gondolkozik, amivel több mint 1000 MW kapacitással lehet kevesebb a német piac.
De a cég Magyarországon is takaréklángra állt: a fűtési szezon kezdetétől „tartósan szüneteltetik” a nyíregyházi és a debreceni kombinált ciklusú blokkjainak a működését.
