Osborne szerint a 2018-2019-es pénzügyi évre eltűnik a hiány, sőt abban az évben jó eséllyel akár kismértékű többlet elérése is lehetségesnek tűnik az államháztartási egyenlegben.

A 2010-ben kormányra került konzervatív-liberális koalíció a GDP-érték 11,2 százalékával egyenlő államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől. Eredetileg 2015-re, a következő parlamenti választások évére tűzték ki a költségvetési konszolidáció teljes körű végrehajtását. A vártnál sokkal gyengébb brit gazdasági teljesítmény azonban a kiigazítási program meghosszabbítását tette szükségessé.

A brit gazdaság által a 2008-2009-es recesszió idején elszenvedett súlyos károkat Osborne is kiemelte csütörtöki parlamenti expozéjában. A pénzügyminiszter szerint a brit hazai össztermék a pénzügyi válság előtt mért legutóbbi csúcs és a 2009 közepén elért mélypont között a korábbi becslésekben szereplő 6,3 százaléknál is sokkal nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal zuhant.

A kormány várakozásai szerint a brit gazdaság most már folyamatos növekedési pályára állt. Hozzátette: az idei évre szóló hivatalos GDP-növekedési előrejelzést a kormány több mint a kétszeresére, az eddigi 0,6 százalékról 1,4 százalékra emelte, és a 2014-es prognózist is jelentősen, 1,8 százalékról 2,4 százalékra javította. Az utána következő négy évre a brit kormány 2,2-2,7 százalék közötti GDP-növekedési ütemeket vár.

A pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány javított prognózisa alapján a munkanélküliség az idei évre várt 7,6 százalékos átlagról várhatóan már 2015-ben 7 százalékra, 2018-ig pedig 5,6 százalékra csökken.

Osborne ugyanakkor szociális szigorításokat is bejelentett. A tervek között szerepel, hogy a hat hónapnál hosszabb ideje munkanélküli ellátásában részesülőknek a jövőben átképzési vagy közmunkaprogramokban kell részt venniük, és ha egyiket sem vállalják, elveszítik további támogatásukat.

A pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy a korábban tervezetthez képest hozzávetőleg tíz évvel előbbre hozzák az állami nyugdíjjogosultság alsó korhatárának emelését. Az új tervek alapján a korhatár a 2030-as évek közepétől emelkedne 68 évre és a 2040-es évek közepétől 69 évre. Osborne szerint erre azért van szükség, mert lépést kell tartani a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával.