A GKI Gazdaságkutató 1,3 százalékos, a Pénzügykutató 1,6 százalékos, a Kopint-Tárki pedig 2 százalékos növekedést prognosztizál - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság kedd délutáni budapesti rendezvényén. 

A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak kedden kiadott inflációs előrejelzésében 2,1 százalékos GDP-növekedést vár 2014-re, a kormány jövő évi költségvetési tervezete pedig 2 százalék körüli gazdasági növekedésen alapul.

"Eszement megszorításokkal" teljesül a hiánycél

Az államháztartás hiányának mértéke idén és jövőre is a 3 százalékos hiánycél alatt marad, jövőre valamennyi kutatóintézet szerint 2,9 százalék lesz.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa rámutatott: a kormánynak elemi érdeke, hogy az ország ne kerüljön vissza a túlzottdeficit-eljárás alá. Úgy fogalmazott: az idei költségvetés is "eszement megszorításokkal teljesül".

Csillapodnak a korábbi éveket jellemző "bakugrások" Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint, aki egyetértett azzal, hogy a hiánycélt a kormány mindenképpen tartani fogja. Véleménye szerint azért gyorsulhat 2014-ben a növekedés, mert a gazdaság "kiheverte" az egykulcsos szja hatásait, és a fogyasztást visszafogó devizahitel-állomány szorítása mérséklődhet.

Eltérő prognózisok a tartós növekedésről

Vértes András, a GKI elnöke azt emelte ki, hogy hosszú távú növekedés jelei nem láthatóak, a gazdaságot jelenleg felfelé húzó elemek, mint a mezőgazdaság, csak átmenetiek. A gazdaság működését meghatározó alapvető feltételekben szerinte nincsen változás. Úgy vélte, minden komolyabb európai prognózis azt mutatja, hogy Magyarország régiótól való leszakadása folytatódni fog.

Ezzel szemben Palócz Éva úgy látja, hogy az eddigi adatok és az idei várható folyamatok alapján nemcsak a mezőgazdaság húzta a gazdasági növekedést, hanem az ipar is, és a konszolidációnak vannak - ha nem is hosszú távon - belső erői.

Petschnig Mária Zita szerint nem szabad elfelejteni, hogy a GDP számításában a statisztikai hibahatár 0,4 százalék, ami elég magas. A gazdaságkutatók 2014-es előrejelzéseiben látható különbség lényegében a hibahatáron belül mozog - mutatott rá. A Pénzügykutató főmunkatársa szerint szintén hiányoznak a tartós alapok a magyar gazdaságból, amelyek a hosszú távú, kiegyensúlyozott növekedést tennének lehetővé. Az idei és várhatóan a 2014-es eredmények "egyszeri, véletlen, és sajátos" körülmények hatására állnak elő.

Vértes András, a különadókról elmondta: ezek jelenleg a GDP 3 százalékát, 900 milliárd forintot tesznek ki, háromszorosát a nyereségadóból származó bevételeknek. Úgy vélte: nem a különadók léte, hanem a mértéke a probléma, amellyel megszűnt az egységes profitadóztatás Magyarországon. A megnövekedett banki költségeknek a szürke- és feketegazdaság felé "nyomó" hatása van, és ezekre a lakosság 2013-ban 150 milliárd forinttal fizetett többet. A távközlési adó pedig visszafogja a szolgáltatások bővítését.

A jövő évi inflációt a GKI 2,1, a Kopint-Tárki 2,0, a Pénzügykutató 1,7 százalékra teszi. Az MNB friss prognózisa 1,3 százalék, a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos inflációval készült. 

Az euró jövő évi átlagos árfolyamát az MKT rendezvényén szereplő gazdaságkutatók 295-300 forintban jelölték meg.