"A recesszió hat fájdalmas éve után napról napra jobb a helyzet" – mondta a görög miniszterelnök. A költségvetés elsődleges - adósságszolgálati kötelezettségek nélkül számolt - egyenlege többletet mutat, és évtizedek óta először nem deficites a külkereskedelmi mérleg, ami nemcsak a recesszióból fakadó importcsökkenés következménye, hanem a versenyképesség javulásával felfutó export eredménye is – tette hozzá Antonisz Szamarasz.

A következő lépés a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés. A jelek bíztatóak, hiszen az utóbbi hónapokban egy sor nagy nemzetközi cég hajtott végre vagy jelentett be fejlesztéseket, és tavaly minden korábbinál több turista látogatott az országba.

Görögország január elején átvette az Európai Unió soros elnökségét, ami "újabb erőt ad a görög comebackhez", a nagy visszatéréshez – mondta Szamarasz.

Arra a felvetésre, hogy a német pénzügyminisztériumban újabb támogatási programot terveznek, Szamarasz úgy reagált, hogy nincs szükség harmadik segélyprogramra. A reformok lassú haladását kifogásoló uniós bírálatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2013-ban a mentőhitelekért cserébe elvégzendő reformok 76 százalékát teljesítették, így komoly elmaradásról nem lehet beszélni.

Arra kérdésre, hogy vásárolna-e görög államkötvényt, Szamarasz a legnagyobb példányszámú német lapnak azt mondta, hogy a görög állampapír most az egyik legjobb befektetés.

Görögország 2011 óta, két csomagban, összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Központi Banktól (EKB) és az Európai Bizottságtól, a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - pedig lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd euró majdnem feléről. Görögország a mentőhitelek 90 százalékát már felvette.

A görög gazdasága idén várhatóan növekedésnek indul, de a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság továbbra is rendkívül nagy, 176 százalékos.