Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyre jellemzőbb, hogy bizonyos árfolyamszinteken tömegesen vesznek, illetve adnak el magánszemélyek külföldi bankjegyeket – írja az Azénpénzem pénzügyi portál. A portál és a Xallis Consulting közös felméréséből az derül ki, hogy azoknak a 16 százaléka, akik külföldre utazáshoz valutát (is) használnak, tartalékolás vagy hozamszerzés céljából is vált valutát; illetve az utazás után is megtartja. De azoknak a 18 százaléka is ezt teszi, akik szinte kizárólag a bankkártyájukra hagyatkoznak a külföldi utazások során.
A mind alacsonyabb kamatok mellett mind többen szánhatják rá magukat arra, hogy pénzüket ilyen módon is gyarapítsák. Bár ezt a banki széfek magas kihasználtsága is alátámaszthatja, hitelintézeti szakemberek mégis legfeljebb szélsőséges magatartásnak tartják a „valutázást”. Aki például tavaly február 20-a körül 100 ezer forintért vett eurót, rá egy hónapra eladta, majd az így szerzett több mint 146 ezer forinton május végén ismét eurót vett, és azt az idei január végéig megtartotta. Így akár a 60 százalékot is megütötte az elért hozam. Nem mindegy persze, ki hol szerzi be az eurót. A pénzváltóknál az árfolyam még a kártyás költés elszámolásához használtnál is kedvezőbb – kivéve például a reptereket vagy a frekventált turisztikai célpontokat.
További részleteket itt lehet olvasni.
