Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az EU- és NATO-tag Magyarország és Horvátország köteles lesz betartani az Oroszország ellen bevezetett büntető szankciókat. Ilyen ellenséges környezetben kizárt, hogy egy uniós vagy NATO-tagország hosszabb távú gazdasági elképzelésekről tárgyaljon bármelyik orosz vállalattal.
Különösen kényes helyzetben találta magát most a horvát kormány, mivel valószínű, hogy sem Amerika, sem az unió, sem a NATO sem támogatná, hogy az orosz állami Rosznyeft legyen az INA többségi tulajdonosa. Az unió és a NATO is kockázatosnak tartaná egy olyan állam kezébe adni a regionális és a horvát energiakészleteket, amelyik képes volt megsérteni Ukrajna területi integritását és a nemzetközi szerződéseket – figyelmeztet a Jutarnji list. A lap szerint mindez azt jelenti, hogy a magyaroknak és a horvátoknak tovább kell folytatniuk a megbeszéléseket és meg kell próbálniuk összhangba hozni az eltérő érdekeiket.
Nem fenyegethetik egymást az INA-részvények eladásával harmadik félnek, mert ekkor az INA még azelőtt tönkre mehet, mielőtt a horvát és a magyar fél felfogja a helyzet komolyságát – fejezi be a lap.
