Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Hochstein mellett a tárgyalásokon részt vett Hoyt Yee amerikai külügyi helyettes államtitkár is. A horvát kormány képviselőivel megvitatták Délkelet-Európa energetikai stratégiáját, de a lap szerint Horvátország számára a legfontosabb az INA-val kapcsolatos kérdések volt.
Hochstein ugyan kijelentette, hogy a Mol-INA kérdést az érdekelt feleknek kell megoldania, de a lap érdekes egybeesésnek tartja, hogy az amerikai küldöttség Zágráb után Budapestre utazik.
Ivan Vrdoljak nyilatkozata szerint az amerikai kormány képviselőit leginkább az Adriai-tengerben található kőolaj- és gázlelőhelyek kiaknázásának a lehetősége és a cseppfolyósgáz-terminállal kapcsolatos befektetési lehetőségek érdekelték.
Ezek Hochstein szerint biztosíthatják Horvátország energetikai függetlenségét. Az amerikai tisztségviselő hangsúlyozta: az Egyesült Államok gázvásárlóból, gázeladóvá vált, ezért érdekében áll az amerikai és más forrásokból származó gáz befogadására tározókat építeni a mediterrán térségben is.
Egy hete a lap megbízhatónak nevezett forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a magas szintű horvát-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel majd az INA esetleges eladása valamely amerikai partnernek, miután az Exxon Mobile kinyilvánította érdeklődését az adriai fúrások iránt, emiatt megnőtt a többi olajipari társaság érdeklődése is a tenger mélyén meglévő olaj -és gázmezők iránt.
Korábbi sajtóértesülések szerint a horvát fél abban reménykedett, hogy a Mol 49 százalékos INA-részesedését a Rosznyeft vagy más orosz cég veszi át, ám az ukrajnai beavatkozás után ezt sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem nézné jó szemmel.
