Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Egy amerikai energiacég is beszállhat az INA-ba, de a Mol is tulajdonos maradna a horvát vállalatban a Nol.hu értesülése szerint. A portál információja arról szól, hogy Mol és a horvát kormány akkora részesedést adna át csomagjából az amerikaiaknak, hogy a három nagytulajdonos körülbelül egyforma részvénytömeg felett rendelkezzék. A sokat vitatott irányítási jog a külföldi tulajdonosok kezében maradna és a horvát kormány is többletjogokhoz jutna.
A Nol.hu szerint az amerikai kormány most igyekszik megakadályozni, hogy az INA orosz kézbe kerüljön, melyben szerepet játszhat a krími orosz–ukrán katonai konfliktus.
Megkeresték Hernádit
A Nol.hu szerint ezzel összefüggésben lehet, hogy Hoyt Brian Yee, az USA Külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, illetve Amos J. Hochstein energiadiplomáciáért felelős helyettes államtitkár a napokban Zágrábban, keddtől pedig Budapesten tárgyalt.
A Nol.hu úgy tudja, a Szijjártó Péterrel tartott, hivatalosan bejelentett találkozó mellett az amerikai képviselők Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával is találkoztak. Szollár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója megerősítette, hogy a Molban folytatott tárgyalások egyik témája az INA.
Amos J. Hochstein a kérdésre, hogy vásárolhat-e egy amerikai cég Mol-tulajdonrészt a horvát INA-ban, Zágrábban csak annyit mondott, hogy a Mol–INA-kérdést az érdekelt feleknek kell megoldaniuk.
Az oroszokról suttognak tavaly óta
Arról, hogy az oroszok részesedést vennének az INA-ban tavaly kezdett el cikkezni a sajtó, miután elmérgesedett a horvát kormány és a Mol viszonya. A Mol 2009-ben vette át az általa 49 százalékban tulajdonolt INA irányítását a 45 százalékot birtokló horvát kormánytól egy olyan megállapodással, amely olyan menedzsmentjogokat adott a magyar energiacégnek, mintha többségi befolyása lenne. A horvát kormány azzal vádolta a Mol vezetőjét, Hernádi Zsoltot, hogy ezt azzal érte el, hogy kenőpénzt adott az akkori horvát miniszterelnöknek, Ivo Sanadernek (aki azóta korrupciós ügyei miatt 10 éves börtönbüntetését tölti, és kedden újabb kilenc évet kapott).
A horvát kormány tavaly szeptemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen. Válaszul az Orbán-kormány októberben azt tanácsolta a Molnak, fontolja meg az INA-részesedés eladását. A Mol megkezdte a válás előkészítését, sajtóértesülések szerint az orosz állam irányítása alatt álló cégek, a Rosznyefty vagy a Gazpromnyefty ajánlatot tettek. A Nol.hu azt írja, Orbán Viktor kormányfő is rendszeresen tárgyalt erről orosz partnereivel.
