Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Csütörtökig kellett megkapniuk a devizahiteleseknek a bankjuktól azt az értesítést, amelyben tájékoztatják őket az árfolyamgát lehetőségéről. Erre a kormánypárt kezdeményezésére törvény kötelezte a pénzintézeteket. Utóbbiak ki is küldték a leveleket, de nem várnak sokat az akciótól – írja az azenpenzem.hu.
Tavaly október végéig az árfolyamgátba összesen 171 485 ügyfél lépett be, ami a 35 százalékát sem éri el a belépésre jogosult 489 ezer ügyfélnek. A belépések száma ráadásul lassul, októberben például már csak 209 darab új szerződést kötöttek.
Jobb mentőövre várnak
Annak, hogy sokan nem akarnak belépni a könnyítést jelentő konstrukcióba, részben a kormány az oka. Az egyik oldalon ugyanis belépésre biztatja az adósokat, a másik oldalon viszont folyton azt ígéri, hogy megmenti őket. Így érthető, hogy az adósok 25 százaléka azért nem lépett be eddig az árfolyamgátba, mert jobb megoldásra számít – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank.
Demonstráló devizahitelesek egy bank előtt
MTI / Szigetváry Zsolt
A devizahitelesek újabb megmentését jó politikai érzékkel a kormány tavaly nyár óta lebegteti, és azóta számos alkalommal utalt rá, hogy törvényi eszközzel beleavatkozna a már megkötött hitelszerződésekbe. A jelenlegi ígéret szerint a megoldás a választások után fog megszületni.
Az adósok 20 százaléka emellett a bizalmatlanság miatt nem választja az árfolyamgátat a jegybank tanulmánya szerint, és csak 3 százalékot tesznek ki azok az adósok, akik nem értesültek még a lehetőségről. Így gyakorlatilag csak utóbbiak esetében lehetett értelme a bankokra kényszerített tájékoztató levélnek, ezek az ügyfelek azonban jellemzően el sem olvassák a banki küldeményeket.
Perre biztatnak
Emellett az azenpenzem szerint jogászok hada igyekszik lebeszélni az érintetteket az árfolyamgátról, és inkább arra biztatják őket, hogy közérdekű keresettel pereljék a bankjukat. Ez nem is meglepő, hiszen a kormány is folyamatosan azt kommunikálja, hogy a hitelszerződések hibásak.
Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy akad ügyvéd, aki szeretne gyorsítani. Léhmann György társadalmi akciót igyekszik szervezni annak érdekében, hogy az adósok közérdekű keresettel kényszerítsék ki a számukra kedvező bírói döntést. Mint ugyanis a siófoki jogász felhívja a figyelmet: a március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv szerint közérdekű keresetet már „az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület” is indíthat.
Idézi azt a passzust is, mely szerint: „közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről”. Ennek a következménye azonban az adósok számára csalódást keltő visszatérítés lehet az azenpenzem szerint. Léhmann a Csongrád, a Békés, a Baranya, a Somogy, a Tolna, a Vas, a Győr-Sopron-Moson, valamint a Veszprém megye területén székhellyel rendelkező egyesületek perindítását javasolja, sőt a szerinte elsősorban perbe fogható bankok és lízingcégek listáját is közli.
