Nem küldött egyértelmű üzenetet a piacoknak a magyar alapkamat várható alakulásáról az MNB a keddi 10 százalékpontos csökkentés után.

"Az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja" – írta közleményében az MNB.

Hozzátették viszont, hogy "a nemzetközi pénzpiaci környezet jelentős romlása esetén a Monetáris Tanács nem lát lehetőséget a kamatcsökkentési ciklus folytatására". 

A keddi kamatcsökkentésről azt írták, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága mellett is maradt még némi mozgástér óvatos kamatcsökkentésre, azonban a megemelkedett bizonytalanság a korábbinál is kisebb vágást indokolt.

A legtöbb elemző arra számít, hogy a jegybank hamarosan leáll a kamatvágásokkal. Az Equilor és a Nézőpont Intézet szakértői például azt közölték, szerintük lassan véget érhet a jegybanki kamatcsökkentési ciklus, és 2,5 százalékos szinten állapodhat meg a magyar irányadó ráta.

Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint bár az inflációs mutató alacsony szintje további lazítást is előirányozhatna, igencsak beszűkült a jegybank mozgástere, és véleménye szerint elképzelhető, hogy a monetáris tanács további jelentős vágásra már nem kerít sort, hanem hagyja a folyamatokat "beérni". 

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a monetáris tanács döntése elsősorban a nemzetközi pénzpiaci folyamatok kockázati megítélése miatt volt fontos, az inflációs és pénzügyi stabilitási folyamatok nem akadályozták a további kamatcsökkentést.

Hozzátette, hogy a következő kamatdöntő ülés kiemelkedő jelentőségű, hiszen egy újabb 10 bázispontos mérsékléssel a kamatcsökkentési ciklus minden bizonnyal véget ér, és 2,5 százalékos szinten állapodhat meg a magyar irányadó ráta.

Az MNB a keddi közleményben felidézte, hogy a monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés alappályája körül három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak.

A tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló alternatív forgatókönyvben az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.

A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban.

Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás élénkülésével, így a belföldi dezinfláció mérséklődésével számoló forgatókönyv – tették hozzá.