Ne csak az érintett oldalak jelszavait változtassuk meg a SSL titkosítás hibájának kijavítása után, hanem minden mást is. Előfordulhat ugyanis, hogy az e-mailünkhöz hozzáférve más oldalak bejelentkezési adatait is megszerezték mások – tanácsolja a BankRáció.hu. A 444.hu szerdán arról írt, hogy a weboldalak kétharmada a jelszavak titkosításáért felelős SSL rendszerek olyan változatát használta, amiből a titkosítás ellenére ki lehetett szedni az információkat. Ez a hiba már két éve létezik, de csak múlt héten vették észre.

A BankRáció.hu szerint érdemes lehet a banki hozzáférések jelszavát is megváltoztatni, bár ezek a rendszerek sokkal biztonságosabbak, mint az e-mail fiókok vagy más szolgáltatók rendszerei. Olyan plusz biztonsági elemek, mint a telefonon küldött azonosító például ellehetetleníti, hogy mások akár jelszóval is a pénzünkhöz férjenek. Magyarországon szinte az összes bank kér valamilyen második eszközön végrehajtott azonosítást a tranzakciók előtt. Ezzel a módszerrel szinte kizárható a visszaélés.

Az SSL titkosításban lévő hiba miatt nem a mi gépünkről szerezhették meg az adatokat, hanem a különböző honlapokról. Ez az a helyzet, amikor egy jó vírusirtó sem segít. Az érintett oldalak, mint a Yahoo, a Paypal, Amazon vagy a Tumblr már figyelmeztette felhasználóit.

Milyen egy jó jelszó?

Egy jó jelszó minél hosszabb és minél többféle karaktert tartalmaz. A legjobb, ha kódgenerátor segítségével hozunk létre egyet magunknak, de ezeket nagyon nehéz megjegyezni. A lényeg, hogy mindig próbáljuk meg a legbonyolultabb, speciális karaktereket, kis- és nagybetűt és számot is tartalmazó jelszavakat kitalálni – ajánlja a pénzügyi összehasonlító portál.

Érdemes hozzátenni, vannak egészen jó módszerek arra, hogy bonyolult kódot hozzunk létre, mégis képesek legyünk megjegyezni. Az olyan kódok eleve nem biztonságosak, amelyek létező kifejezéseket ismételnek. Így olyan jelsort kell kialakítanunk, ami nem található meg egyetlen szótárban sem. Ahhoz, hogy ez megjegyezhető legyen, a legegyszerűbb módszer az, ha például egy számunkra könnyen megjegyezhető mondatból alakítjuk ki a kódot, például a benne szereplő kifejezések kezdőbetűiből.