Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
A szőrszálhasogatónak és jogtechnikainak tűnő vita lényege, hogy az uniós jog eddig nem rendezte egyértelműen, hogy a virágport minek kell tekinteni a mézben: alkotóelemnek vagy összetevőnek.
Az EU bírósága egy 2011-es ítéletében összetevőnek minősítette, ám az Európai Bizottság által javasolt és az EP által most elfogadott pontosítás értelmében a pollen a méz természetes alkotóeleme és nem külön összetevő.
Ha ugyanis külön összetevő volna, akkor a csomagoláson is fel kellene tüntetni, ha a virágporon belül a GMO aránya meghaladja a 0,9 százalékot. Így viszont, hogy eldőlt, természetes alkotóelem, így már a méz egészéhez viszonyítva kell vizsgálni az arányokat, és miután a mézben nagyon kevés a virágpor, a méz teljes tömegéhez viszonyítva sosem fogja a benne lévő GMO aránya meghaladni a határértéket, ezért a csomagolásra sem kell ráírni.
Az EP-ben a brit konzervatív Julie Girling volt a téma felelőse. Szerinte a szavazáson a józan ész kerekedett felül. "A virágpor nem a méz összetevője, és örülök, hogy ez a téveszme nem jelenik meg az uniós szabályozásban" - mondta a politikus, aki szerint így helyreáll a jogbiztonság az ágazatban.
A javaslatot 283 képviselő támogatta, 248-an szavaztak ellene, 45-en tartózkodtak. A jogszabály elfogadásához még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is formálisan jóvá kell hagynia azt.
