Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Kritikus, de a korábbi éveknél jóval pozitívabb véleményt mondtak a magyar gazdaság helyzetéről a német befektetők. Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke az érdekképviseleti szervezet 2014-es konjunktúrajelentésének bemutatóján azt mondta, van egy jó híre és egy kevésbé jó híre. A jó hír az, hogy az elmúlt évben javult a külföldi befektetők véleménye Magyarországról. A kevésbé jó hír, hogy a közép-európai régió országaival szemben Magyarország az elmúlt években elveszítette az éllovas szerepét. Megelőzi Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és még Horvátország is.
Kiemelte viszont, hogy az elmúlt évben kirajzolódott trend jó, ugyanis a befektetők véleménye enyhén javult a korábbi évekhez képest. Az elnök egyúttal örömét fejezte ki, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter eljött a jelentés bemutatására.
A jobb még nem jó
A konjunktúrajelentésben azt vizsgálják minden évben a külföldi vállalatok megkérdezésével, hogy milyenek a gazdasági kilátások, milyen az üzleti hangulat a külföldi vállalatok körében, és hogyan viszonyulnak a magyarországi feltételek a befektetésekhez, vagyis mennyire versenyképes a magyar környezet a régiós országokhoz képest.
A gazdasági kilátások a jelentés szerint összességében javultak. Ennek oka elsősorban a világgazdasági környezet javulásában rejlik, de a hazai tendenciák is kedvezőek. Az ország versenyképességében az elmúlt évben le tudtunk dolgozni a hátrányunkból, és megközelítettük a régiós átlagot.
A kamara az üzleti hangulatban is javulást tapasztalt – mondta a kamara elnöke, hangsúlyozta azonban, hogy a jobb nem azt jelenti, hogy jó. A kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a bürokrácia Magyarországon továbbra sem elégséges a külföldi befektetők szerint. Két területen rosszabb is az eredményünk: a közbeszerzések és az átláthatóság terén romló tendenciákat látnak a cégek.
Vargának tetszik
A magyar gazdaság legfontosabb partnere Németország, a teljes befektetési állományunk közel egyharmada származik Németországból – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Egy nagyon fontos, értékes befektetői célú értékelést kaptunk a kamarától – mondta, és megköszönte a kamarának a jelentést. Megjegyezte, a kamara mostani jelentése pozitívabb, mint a tavalyi. A német-magyar kamara mindig kritikus véleményt fogalmazott meg, ami Varga Mihály szerint teljesen helyénvaló, és arra kérte a kamarát, hogy a jövőben is elfogulatlanul és kritikusan ítélje meg a magyar környezetet.
Az elmúlt hónapokban jó teljesítményt tudtunk felmutatni, a térségen belül is kezdjük visszanyerni a pozíciónkat. Az építőipari beruházások több mint 28 százalékkal nőttek – mondta a miniszter. A beruházások növekedése a kormány reményei szerint magával hozza a foglalkoztatás bővülését. Ezzel az eredménnyel elsők voltunk tavaly a visegrádi országok között, és ötödikek az Európai Unióban.
MTI / Beliczay László
A német vállalatok elkötelezettek Magyarország iránt, és bízom benne, hogy ez tartós marad – mondta Varga. A kedvező kilátások lehetővé teszik, hogy a foglalkoztatás növekedjen. Abban bízunk, hogy a munkanélküliséget tartósan le tudjuk csökkenteni, és ez háromszázezer fő alatt lesz – mondta. A német-magyar kapcsolatok az elmúlt évben kedvezően változtak. A német kivitelünk nagyobb mértékben nőtt, mint a teljes magyar kivitel.
A felmérés szerint a legtöbb kritika a szabályozással és az intézményekkel kapcsolatban érkezett. A kiszámíthatósággal kapcsolatban megjegyezte, ehhez nyilván hozzátartozik, hogy a gazdaságpolitikai változásokat végre kell hajtani. A bürokrácia mindig kritikát szokott kapni, kétségkívül ebben még van mit javítani – mondta Varga Mihály. A közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban azt mondta, az új kormány a közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát fontos feladatának fogja tekinteni.
Hozzuk a régiós átlagot
A felmérés magyar részében 194 külföldi befektető vett részt, többségében német vállalatok, de egyötödük más külföldi cég volt. Az ehhez kapcsolódó nemzetközi felmérés 16 országban zajlott 1435 résztvevővel.
A magyar-német kapcsolat fontosságát jól mutatja, hogy a magyar ipari termelés szinte 100 százalékos együttmozgást mutat a német ipar megrendeléseivel – mondta Dirk Wölfer, a jelentés szerzője, projektvezetője. A magyar eredmény körülbelül a régiós átlagnak megfelelő lett, ami a korábbi évekhez képest nagy előrelépés Dirk Wölfer szerint, és azt mondta, növekszik az optimizmus a cégek körében.
Az üzleti környezet megítélésén belül a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával van problémája a cégeknek. Ez javult 2012-höz képest, de még mindig nem jó – mondta, és megjegyezte, hogy más országokban is vannak problémák ezen a területen. Az adóterhek megítélése átlagosnak mondható a régión belül.
A munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban egyre elégedettebbek a befektetők. Érdekes módon a választásoknak nincs jelentősége a külföldiek üzleti döntései szempontjából. A beruházási hajlandóságot a választás eredménye a felmérés szerint nem befolyásolja – mondta.
A jelentés szerint a befektetők 75 százaléka Magyarországra jönne, ha most kellene döntenie erről, ez a mutató egy éve 73 százalék volt. Összességében ez azt jelenti, hogy a külföldi vállalatok elsöprő többsége megtalálja a számítását Magyarországon.
A régiós helyezésünk javult, de nem jó: 2006-ban még ötödikek voltunk, 2012-re lecsúsztunk a tizenkettedikre, az elmúlt két évben visszajutottunk a kilencedik helyre.
