Az EU-bővítés sikertörténeteit nyugati cégek írják

A Kelet túl kevéssé használta ki a lehetőséget című írásban a szerző, Hanno Mussler kiemelte, hogy nem igazolódtak be az aggodalmak a kelet-közép-európai országok uniós csatlakozásától, hiszen német cégek nem telepítettek át üzemeket nagy számban az új tagállamokba, és az új uniós társállamokból érkező bevándorlók nem foglaltak el munkahelyeket nagy számban németektől.

Ugyanakkor az új tagországok gazdasági felzárkózása a vártnál lassabban indult, aztán a nyugat-európai pénzügyi válság miatt megakadt, és nehezen indult el újra – tette hozzá a FAZ szerzője. Kiemelte: a visegrádi országok térsége jobban él, mint 2004-ben, a lakosság vásárlóereje az uniós tagság első tíz évében a nyugat-európai színvonal 49 százalékáról 65 százalékra emelkedett, viszont sok nyugat-európai cég csupán felvevőpiacként tekint az EU "kelet-európai" régiójára, a helyi cégek pedig nehéz helyzetben vannak, és "a legtöbb sikertörténetet nyugati vállalatok írják".

Audi, Győr

Stiller Ákos

Vannak ugyan "ritka reménysugarak", elsősorban Lengyelországban és a Baltikumban – például a varsói tőzsde vagy az észtországi információs technológiai ágazat –, de "egyébként a gazdasági fejlődést az uniós támogatások és a nyugat-európai vállalati beruházások határozzák meg" – áll a FAZ kommentárjában, amely szerint "a Kelet, és elsősorban az ottani vállalatok kevéssé használták ki a nyitott nyugati piacok adta lehetőséget", a válság pedig megmutatta, hogy a térség "nagymértékben és egyoldalúan függ a nyugati bankoktól".

A konzervatív lap kommentátora hangsúlyozta: "a kelet-európai embereknek végre határozottabban kézbe kell venniük sorsuk irányítását", és akkor majd "a Kelet és a Nyugat közötti, mindig élénk kereskedelem erősebben szolgálja mindkét fél javát".