Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Egyesült Államok a már bevezetett szankcióknál is komolyabb gazdasági fegyverrel élhet Oroszországgal szemben – írja a Business Insider. Ez a fegyver pedig az adóhatóságtól érkezhet.
Még bőven az ukrán válság előtt, 2010-ben az amerikai kongresszus olyan törvényt fogadott el, mely igyekezett gátat szabni az adóelkerülésnek, és a külföldön parkoltatott offshore számláknak. Idén július elsejétől az amerikai bankoknak kötelező lesz 30 százalékos adót visszatartani egyes külföldi pénzintézeteknek utalt pénzekből, ha ezen külföldi pénzintézeteknek nincs információmegosztásra vonatkozó megállapodása az amerikai adóhatósággal. Ez leginkább a befektetési célú pénzekre vonatkozik.
Oroszország és több tucat másik állam is tárgyalni kezdett ilyen egyezményekről, hogy megakadályozzák a büntetések kiszabását. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanakkor a Krím Oroszország által történő elfoglalása után szép csendben felfüggesztette az oroszokkal folytatott tárgyalásokat. Az orosz bankok most aggódnak, hogy drágább lesz nekik az USA-ban üzletelni.
Az amerikai kormányzat oda üt az oroszoknak, ahol fáj
AFP / Ria Novosti / Aleksey Nikolskyi
A törvény azt jelenti, hogy azok az orosz bankok, melyek amerikai értékpapírokat vásárolnak, 30 százalékos bírságot kénytelenek fizetni július 1-je után a kamatra és osztalékra. A pénz visszatartása amerikai értékpapírokra és kötvényekre is vonatkozik, csakúgy mint az államkötvényekre.
Mark E. Matthews, az amerikai adóhatóság egyik korábbi vezető beosztású munkatársa szerint mindez nagy probléma lesz az orosz pénzintézetek számára, csökkenti versenyképességüket, és tőkekivonás indulhat meg. A pénz visszatartása alapesetben 2017-ig marad érvényben, ha addig nem születik információ-megosztási megállapodás.
Brian L. Zimbler, egy moszkvai ügyvédi iroda ügyvezető partnere szerint mindez sokkal rosszabb hatással lehet az orosz gazdaságra, mint a korábban bevezetett amerikai szankciók (melyek csak bizonyos személyekre vonatkoznak eddig). Az amerikai pénzügyminisztérium szerint az orosz bankok egyedileg köthetnek információmegosztásra vonatkozó egyezményeket az Egyesült Államokkal, ám ezzel azt veszélyeztethetik, hogy az otthoni törvényekkel nem lesznek összhangban. Zimbler szerint ilyen egyezményeket egyenként az orosz bankok nem köthetnek a helyi törvények miatt. Ez más országok számára is probléma, ennek megoldására azt találták ki, hogy a bankoktól az adatokat a helyi kormányok gyűtjik be, és ők osztják meg azokat az amerikai kormányzattal.
Az oroszok ugyanakkor már lehet, hogy el is késtek a gyors kiút megtalálásával. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanis júniusban teszi közzé azon pénzintézetek listáját, melyek mentesülnek a pénzek visszatartása alól. Erre a listára ugyanakkor most hétfőig lehetett felkerülni, az oroszokkal való tárgyalások azonban már több hete megszakadtak.
