Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Átfogó pénzpolitikai intézkedéscsomagot készít elő az EKB. A tervezett intézkedéseket ismerő források elmondták: az eurójegybank negatív, "büntető" tartományba csökkentené a kereskedelmi bankok által az EKB-nál elhelyezett betétek utáni kamatot, amely jelenleg nulla százalék.
Az EKB így kényszerítené a pénzintézeteket, hogy ne parkoltassák a jegybankban a pénzt, hanem hitelezzenek. Egy ilyen lépésnek ugyanakkor megvan az a kockázata, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a negatív betéti kamat miatt megemelkedő költségeiket, drágítva a kölcsönfelvételt - jegyezte meg Yves Mersch, az EKB kormányzótanácsának luxembourgi tagja még decemberben.
Ezzel egyidejűleg célzott likviditási injekciót kapnának a bankok úgy, hogy az EKB megpróbálja garantálni, hogy a friss pénz hitelek formájában eljusson a reálgazdaságba, és ne ragadjon a bankoknál, ahogy az 2011 végén és 2012 elején történt, amikor az EKB két aukción összesen több mint 1000 milliárd euró jegybanki hitelt osztott szét a bankok között hároméves lejáratra, egy százalékos kamattal. A Reuters értesülése szerint az EKB-nál ez alkalommal is legalább hároméves futamidővel számolnak.
Az euróövezeti gazdaságok egyik súlyos gondja, hogy a kis- és közepes vállalkozások nem jutnak hitelhez, az EKB többek között ezen szeretne segíteni a negatív betéti kamattal és a tervezett likviditási injekcióval. A müncheni Süddeutsche Zeitung tavaly november végén azt írta, az EKB feltételekhez kötné a jegybanki hitelt: csak azok a bankok vehetnék igénybe, amelyek vállalják, hogy továbbkölcsönzik a kapott forrást a gazdaság meghatározott szektoraiban működő vállalkozásoknak.
Egy másik elképzelés szerint - amely ugyanakkor még nem annyira kiforrott, mint a másik két intézkedés - az EKB megkezdhetné követeléssel fedezett értékpapírok (ABS) vásárlását. A konstrukció szerint az euróövezeti kis- és közepes vállalatoknak nyújtott kereskedelmi banki hiteleket értékpapírosítanák, és az EKB ezekből az értékpapírokból vásárolná meg a jó minősítésűeket, vagyis azokat, amelyek a hitelminősítők szerint biztonságosak. Az EKB egy ideje már lobbizik azért, hogy enyhítsék a pénzintézetekre vonatkozó bázeli szabályokat úgy, hogy a bankok tarthassanak portfoliójukban jó minősítésű ABS-eket.
Két forrás szerint emellett a jelenleg is rekordalacsony, 0,25 százalékos alapkamatot is tovább csökkentheti az EKB, de ennek kisebb a valószínűsége. Az EKB pénzügypolitikai döntéshozó testülete, a kormányzótanács június 5-én tartja következő ülését.
